Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

es torokgyík járvány a két szomszédos faluban összesen 156 kis áldozatot sze­dett. 344 A kastélyépítő Jeszenszky Lajos Az 1885-ben elhunyt Jeszenszky Zoltán 345 sötét gránit sírobeliszkje a dombon, az emlékkereszt mellett áll. A Jeszenszky címerrel díszített, feliratos oldala en­nek is a falu felé néz. Örököseire cßak két, viszonylag kis földbirtokot hagyott. Megyefán, az úrbéri elkülönözés után kevesebb mint 400 hold maradt meg. A feleségével szerzett kürtöspusztai (Somogy m.) birtok 364 holdat tett ki. Ezt fia, a gyermektelen dr. Jeszenszky Béla (1855-1930), temerini körorvos 347 örökölte, aki egy 1897-es adat szerint a lakóhelyétől távol eső jószágot kiadta haszonbér­be. 1914-ben és 1922-ben is ő szerepel tulajdonosként. 348 1930-ban hunyt el. A megyefai dombon nyugszik, nagynénjével és Antal fivérével közös, gránit síro­beliszk alatt. 349 Az úrbéri megváltás révén szerzett pénzt az id. Jeszenszky Zol­tán valószínűleg leányai kiházasítására és azon fiúk kielégítésére fordíthatta, akiknek nem jutott földbirtok az örökségből. Az 1852-ben született III. Antalról tudjuk, hogy Szentlőrincen ügyvédeskedett, nem alapított családot, s 1901-ben temették Megyefán. 350 A bükkösdi plébánia anyakönyve szerint 1851. január 27­én született János kisgyermekként meghalhatott. 35 Az elsőszülött, ifj. Zoltán (sz. 1848 v. 1849) 1890 körül Budapesten lakott. 352 Nejétől, Bauer Rózától 5 gyermeke jött világra 1887-től. 353 Az 1897-es Gazdaczimtár szerint ő a 375 hol­das megyefai birtok tulajdonosa, amelyet kiadott haszonbérbe. 354 A jószágon ekkor 7 cseléd dolgozik, 14 lovat, 30 szarvasmarhát és 41 sertést tartanak. A századfordulón már egyik öccse, Jeszenszky Lajos (1854-1917) a megyefai kas­344 Bükkösd, r. J<. pl. Anyakönyvek; Uott, archívum, História Domus, I, (Fehér Ferenc pl. (1912­1945) ms. feljegyzései), pp. 10-11. 345 Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Jeszenszky Zoltán megyefai sírobeliszkjének felirata; Helleb­ronth, 1940, 197. és Bona, 1988, 691. szerint 1885. szept. 16-án hunyt el, Bükkösdön. 346 1897-es adat; 375 hold (Gazdaczimtár, 1897, 72-73.). 347 Sírfelirata Megyefán (lásd 350 L). 348 Gazdaczimtár, 1897, 106.; Csánki Dezső: Somogy vármegye. (Magyarország vármegyéi és vá­rosai-sor), (Bp, é. n. (1914)), 133.; Vasdényey, 1922, 30, 54. 349 Bükkösd, r. k pl. Anyakönyvek. A síremlékről lásd 350 j. Jeszenszky Béla ápolta a családi ha­gyományokat, kegyelettel megemlékezett őseiről, amikor 1904-ben misealapítványokat tett Je­szenszky Jánosért, Adtaiért. Nep. Jánosért és feleségeikért (Bükkösd, r. k. pl, archívum, Fundationes, 124./1904. sz, 125./1904. sz, 926./1904. sz.; másolataik a História Domus, II.-ben). 350 49 évesen, Szentlőrincen hunyt el (Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Angyal, kézirat, p. 18.; Uő, 1899, 67.). A megyefai, családi sírkertben található, már ledőlve az a gránit obeliszk, amely alatt há­rom családtag csontjai porlanak a bevésett faliratok szerint: Kajdacsy Antalné, sz. Jeszenszky Kle­mentina (1814-1900) és unokaöccsei, Jeszenszky Antal (1852-1901), dr. Jeszenszky Béla (1855-1903). 351 Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek. 352 Angyal, kézirat, pp. 16-18.; Uő, 1899, 68. (II. tábla). 353 A fenti jegyzetben eml. munkák még csak két gyermekét hozzák. 354 Lásd 346 j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom