Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

TÉLY URA.

355 MINDEN BIZONNYAL VALAMI MÓDON KIEGYEZETT A FŐVÁROSBAN ÉLŐ BÁTYJÁVAL, ÍGY LETT ÖVÉ A BIRTOK. EBBEN AZ IDŐBEN MÁR TEKINTÉLYES VÁRMEGYEI TISZTVISELŐ, NAGYBÁTYJÁHOZ, GÉZÁHOZ HASONLÓAN, HOSSZÚ IDEIG AZ ÁRVASZÉK ELNÖKE VOLT.

356 A JESZENSZKY-HORVÁTH KETTŐSCÍMERT (AZ UTÓBBIT RONTOTT, AZ EREDETITŐL MÁR JÓCSKÁN ELTÉRŐ RAJZZAL) HASZNÁLTA.

357 EGYIK NAGYNÉNJE, FLÓRIÁNNÁ RÉVÉN SIKABONYI ANGYAL PÁL, VÁRMEGYEI LEVÉLTÁROS, A JELES TÖRTÉNÉSZ, GENEALÓGUS TÁVOLI ROKONA VOLT,

358 AKI SOKAT FOGLALKOZOTT A JESZENSZKY-CSALÁD TÖRTÉNETÉVEL ÉS CÍMERÉVEL, S ERRŐL TANULMÁNYT IS ÍRT.

359 MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT Ő KÉSZÍTETTE 1890 KÖRÜL AZT, A SZERZŐ NEVÉT NEM FELTÜNTETŐ, KŐNYOMATTAL VAGY HEKTOGRÁFON SOKSZOROSÍTOTT CSALÁDTÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁST IS (CSALÁDFA-TÁBLÁKKAL) - A FAMÍLIA AZÓTA ELVESZETT IRATAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL -, AMELY A MEGYEFAI KASTÉLY LEVÉLTÁRÁBÓL KERÜLT SÁRKÁNYNÉ BIRTOKÁBA.

360 JESZENSZKY LAJOST, A MEGBECSÜLT VÁRMEGYEI TISZTVISELŐT 1908-BAN KITÜNTETTÉK A POLGÁRI HIVATALNOKOK JUBILEUMI EMLÉKKERESZT-JÉVEL IS.

361 MÁR 40. ÉLETÉVÉN TÚL JÁRT, AMIKOR FELESÉGÜL VETTE DUCHON IRMÁT.

362 ANGYAL PÁL FENT EMLÍTETT, 1899-BEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓJÁBAN MÉG NEM ESIK SZÓ NEJÉRŐL. KÉSEI HÁZASSÁGÁBÓL 1901-BEN SZÜLETETT EGYETLEN GYERMEKE, LEÁNYA MÁRIA FEDÓRA (IRMA).

363 JESZENSZKY LAJOS VAGYONOS EMBER VOLT, MERT A VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI KÖZÉ VIRILISTAKÉNT KERÜLT BE.

364 HIVATALA SZÜKSÉGESSÉ TETTE ÁLLANDÓ PÉCSI LAKÁS FENNTARTÁSÁT. AZ 1909-ES LAKCÍMJEGYZÉKBŐL MEGTUDJUK, HOGY EKKOR AZ ÖVÉ AZ INDÓHÁZ U. 29. SZ. VILLA.

365 NEMRÉG VÁSÁROLHATTA AZ AKKOR KIÉPÜLT SCHLAUCH-FÉLE VILLATELEPEN

366 AZ EMELETES HÁZAT. HÁZASSÁGA ALKALMÁVAL, 1900-BAN AZ ŐSI, MEGYEFAI KASTÉLYT KICSINOSÍTTATTA, HISTORIZÁLÓ STÍLUSBAN ÁTÉPÍTTETTE, BŐVÍTTETTE ÉS RENDEZETT PARKOT LÉTESÍTETT KÖRÜLÖTTE.

367 EZ VOLT AZ 5. ÉPÍTÉSI PERIÓDUS. TÖBB, AZ ÁTALAKÍTÁS UTÁNI ÉVEKBEN KÉSZÜLT KÉPESLAPOT, FÉNYKÉPET ISMERÜNK AZ ÚRILAKRÓL.

368 EKKOR ÉPÜLT AZ UDVARI, É-I BEJÁRAT, A SZÁRNYAK TALÁLKOZÁSÁNÁL KIUGRATVA, A NY-I SARKON AZ EMELETES TORONY, A D-IN PEDIG A TEREFERÉLŐNEK NEVEZETT, OSZLOPOS, NYITOTT PAVILON. A FALAKAT MEGEMELVE ÚJ, TAGOLTABB FŐPÁRKÁNYT ALAKÍTOTTAK KI. AZ ÍZLÉSES KERETELÉSŰ ABLAKOK FORMÁJA, MÉRETE ÉS NÉHOL HELYE IS MEGVÁLTOZOTT. A D-I SAROKSZOBA (5. SZ.) KÍVÜLRŐL PAVILON-SZERŰ FORMÁT KAPOTT A HOMLOKZATI FALAK ENYHE KIUGRATÁSÁVAL, A FŐPÁRKÁNY FÖLÉ EMELKEDŐ 355 Bükkösd. r. k. pl., Anyakönyvek; Bükkösd földesurai, p. 2.; Andretzky. 1909, 41. 356 Angyal, kézirat, p. 18.; Uő, 1899, 67.; Sasvári, 1909. 286. 357 Réz pecsétnyomója és névjegye Sárkányné tulajdonában. 358 Angyal, kézirat, p. 18.; Uő, 1899, 67. 359 Angyal, 1899. 360 Angyal, kézirat. (Lásd még: 88 j.) 361 -: Hof- und Staats-handbuch der Österreichisch-Ungarischen Monarchie für das Jahr 1910. (Wien, 1910), s. 1015.; Felszeghy Ferenc (stb, szerk.): A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. (Bp, é. n. (1943)), 418. 362 Sárkányné sz. sz. K.; Bükkösd, r. K. pl. Anyakönyvek (ITT Mária keresztnévvel). 363 Uott.; Jeszenszky Lajos 1901-es fényképét Sárkányné őrzi. 364 Sasvári, 1909, 276. 365 Uott, 202. 366 Weiler, 1987, 39. 367 Sárkányné sz. sz. k. 368 Sárkányné (Bp.) tul.; JPM Helytörténeti Oszt. Képeslap gyűjtemény.