Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

részt a szabadságharcban. Később családjával Csebényben élt. 301 Géza (1825­1891), 301a aki 1848 nyarán alszolgabíró volt a Siklósi járásban, 302 később belé­pett a nemzetőrségbe. 303 A XIX. sz. első felében Megyefa község többször felbukkan az írott és nyomta­tott forrásokban. A nagy betelepedési hullám befejeződött, az adott időszakban már csak kis mértékben emelkedik a lakosságszám. 1810-ben 360 főről írnak. 304 Az 1828-as Regnicolaris Conscriptio-ban 305 46 adózó családfő szerepel, többsé­gük (34) telkes jobbágy. A két iparosként összeírt személy az a két molnár, akik az urasági malmon kívül a patakra telepített másik két, kisebb, egykerekű vízi­malommal dolgoznak. 306 Honorácior, polgár nem él a faluban, amelynek 41, censust fizető háza van. Fényes Elek 1836-ban megjelent munkájában Megyefá­nál 364 r. k. és 2 ref. vallású lakost hoz. 307 1841-ben 355-en élnek a község­ben. 308 Pecsétje először egy 1805-ös iraton szerepel. Egyszerű, körirattal keretezett, mezőjében ekevas és csoroszlya látszanak. 309 1850-ben 54 ház van a faluban, ebből 6 az uradalomé (1 urasági lak, kocsma, malom, stb.) és 417 la­kosáról írnak (320 magyar, 95 német, 2 izraelita). 310 Megyefáról több adatot is hoz Fényes Elek 1851-ben kiadott, „Magyarország geographiai szótára" c. köny­vében. 3 1086 holdas határának nagyobbik része úrbéres föld, az uraság csak kb. 250 holdon majorkodik. A földesúr Jeszenszky Nep. János. Bizonnyal téves a lakosságszámra vonatkozó 135 fős adat. Megemlíti kőbányáját, 312 „onnan hor­datja Baranya és Somogy egyik része útjaira a köveket". A kastélyról így ír: „Van itt az uraságnak derék épülete". Csebény és Ibafa (utóbbinál „2 csinos uri lak"­ot említ) is Jeszenszky (Nep.) Jánosé, Gorica földesuraként viszont Jeszenszky Ferencet hozza, 313 amelyet így Nep. János nem hagyhatott egyik fiára. Jeszenszky Nep. János - valószínűleg felesége révén - badacsonyi szőlővel is bírt, de ez a nagy távolság miatt nem volt kifizetődő, ezért 1842-ben eladta. 314 Az önkényuralom idején nem viselt hivatalt. 1855-ben hunyt el. 315 Az ő és fele­301 Angyal, kézirat, p. 19.; Uő, 1899, 67. 301a Lásd 258 és 324 j. 302 Lásd a 294 j.-ben hozott publikáció uazon. helyén. 303 Angyal, 1899, 69. 304 Bükkösd vizsgálata, 1984. 305 „Conscriptio Regnicolaris Comitatus Baranya, Possessionis Megyefa, A 1828" (BML, IV, 6. a.). 306 Lásd 264 j. 307 Fényes, 1836. I. k.. 33. 308 Bükkösd vizsgálata, 1984. 309 Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere. IV. rész. JPMÉ XXVI. 1981 (1982), 123, No. 203. BML, IV, 152. a. Fényes, 1851, III. k, 76. 312 310 311 313 A Megyefa határában művelt kőbányákról lásd: Erdős, 1970. Fényes, 1851, I. k, 204, II. k, 128, II. k, 52. 314 A forrást hozza: Szaszkó, 1977, 210, 13 j. 315 Ibafán hunyt el 1855. aug. 28-án, Megyefán temették (Bükkösd, r. k. pl, archívum, Fundationes, 926./1904. sz. misealapítvány).

Next

/
Oldalképek
Tartalom