Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)
részt a szabadságharcban. Később családjával Csebényben élt. 301 Géza (18251891), 301a aki 1848 nyarán alszolgabíró volt a Siklósi járásban, 302 később belépett a nemzetőrségbe. 303 A XIX. sz. első felében Megyefa község többször felbukkan az írott és nyomtatott forrásokban. A nagy betelepedési hullám befejeződött, az adott időszakban már csak kis mértékben emelkedik a lakosságszám. 1810-ben 360 főről írnak. 304 Az 1828-as Regnicolaris Conscriptio-ban 305 46 adózó családfő szerepel, többségük (34) telkes jobbágy. A két iparosként összeírt személy az a két molnár, akik az urasági malmon kívül a patakra telepített másik két, kisebb, egykerekű vízimalommal dolgoznak. 306 Honorácior, polgár nem él a faluban, amelynek 41, censust fizető háza van. Fényes Elek 1836-ban megjelent munkájában Megyefánál 364 r. k. és 2 ref. vallású lakost hoz. 307 1841-ben 355-en élnek a községben. 308 Pecsétje először egy 1805-ös iraton szerepel. Egyszerű, körirattal keretezett, mezőjében ekevas és csoroszlya látszanak. 309 1850-ben 54 ház van a faluban, ebből 6 az uradalomé (1 urasági lak, kocsma, malom, stb.) és 417 lakosáról írnak (320 magyar, 95 német, 2 izraelita). 310 Megyefáról több adatot is hoz Fényes Elek 1851-ben kiadott, „Magyarország geographiai szótára" c. könyvében. 3 1086 holdas határának nagyobbik része úrbéres föld, az uraság csak kb. 250 holdon majorkodik. A földesúr Jeszenszky Nep. János. Bizonnyal téves a lakosságszámra vonatkozó 135 fős adat. Megemlíti kőbányáját, 312 „onnan hordatja Baranya és Somogy egyik része útjaira a köveket". A kastélyról így ír: „Van itt az uraságnak derék épülete". Csebény és Ibafa (utóbbinál „2 csinos uri lak"ot említ) is Jeszenszky (Nep.) Jánosé, Gorica földesuraként viszont Jeszenszky Ferencet hozza, 313 amelyet így Nep. János nem hagyhatott egyik fiára. Jeszenszky Nep. János - valószínűleg felesége révén - badacsonyi szőlővel is bírt, de ez a nagy távolság miatt nem volt kifizetődő, ezért 1842-ben eladta. 314 Az önkényuralom idején nem viselt hivatalt. 1855-ben hunyt el. 315 Az ő és fele301 Angyal, kézirat, p. 19.; Uő, 1899, 67. 301a Lásd 258 és 324 j. 302 Lásd a 294 j.-ben hozott publikáció uazon. helyén. 303 Angyal, 1899, 69. 304 Bükkösd vizsgálata, 1984. 305 „Conscriptio Regnicolaris Comitatus Baranya, Possessionis Megyefa, A 1828" (BML, IV, 6. a.). 306 Lásd 264 j. 307 Fényes, 1836. I. k.. 33. 308 Bükkösd vizsgálata, 1984. 309 Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere. IV. rész. JPMÉ XXVI. 1981 (1982), 123, No. 203. BML, IV, 152. a. Fényes, 1851, III. k, 76. 312 310 311 313 A Megyefa határában művelt kőbányákról lásd: Erdős, 1970. Fényes, 1851, I. k, 204, II. k, 128, II. k, 52. 314 A forrást hozza: Szaszkó, 1977, 210, 13 j. 315 Ibafán hunyt el 1855. aug. 28-án, Megyefán temették (Bükkösd, r. k. pl, archívum, Fundationes, 926./1904. sz. misealapítvány).