Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)
sége 316 sírkövét a megyefai dombon lévő családi temetkezési hely 317 régi síremlékei között sejtjük. Talán a budafai homokkőből kifaragott, „műszikla" talapzatú, ledőlt kőkereszt az. Az örökségből a megyefai birtok a kastéllyal Zoltán fiáé lett. Ő 1855-ben 492 hold és 7 ház után 216 forint adót fizetett. 318 Igmándy Juliannával kötött házasságából 319 több gyermek született. 320 Felesége révén szerezte a Somogy megyei Kürtöspusztát (Pusztakovácsi mellett). 321 Pécsett is volt háza. 1861-ben vásárolta meg Berger Károlytól a Ferenciek u. 6. sz. (ma 12. sz.) ingatlant, 12.000 forintért. Örökösei haszonnal adták el 1889-ben. 322 Az alkotmányosság visszaállítása után fivérei közül többen ismét a vármegye szolgálatába álltak. József főszolgabíró, 323 Géza pedig az árvaszék elnöke lett. 324 A családi hagyomány alapján, valamint a kastély padlásán és kertjében talált, kb. a XIX. sz. harmadik negyedére, utolsó negyede elejére datálható, mázatlan terrakotta épületdíszek tanúsága szerint ez idő tájt számolnunk kell egy átalakítással (4. építési periódus). A padlásról kései romantikus stílusú, leveles díszű kis konzol került elő több példányban. Ezek szemöldökpárkányokat támaszthattak alá, vagy szakállas szemöldökpárkányok végei lehettek. A kertben egy olyan pad áll, amelyet - stílusukban már kissé haladottabb, az érett historizmus jegyeit mutató - szintén terrakottából készült, nagyobb, volutás konzolokból és - általában ablakkötények vagy szemöldökök díszítésére használt - relief-lapokból cementeztek össze, másodlagosan. Nem csak jól datálható, pécsi épületek azonos homlokzatdíszei bizonyítják, hogy a Zsolnay-féle üzemből származnak, hanem a cég korai mintakollekcióját bemutató, még 1874 előtt készült fotóalbumok és a •gyár terrakotta fazonkönyvei is. Ezekben megtalálhatók a megyefai típusok is, azonosítási számukkal (fazonszám) együtt. 325 A kastély ezen átépítésének hoz316 Kun Terézia 1837. szept. 13-án hunyt el Pécsett, Megyefán temették (lásd az előző j.-ben hozott forrást). 317 Pesti, 1982, I, 613, No. 28. és No.29. 318 BML, IV, 152. a, 1855/1688. 319 Angyal, kézirat, p. 18.; Ud, 1899, 67. A házaspár ism. mestertől való, az ábrázoltak életkora alapján 1860 k. készült portréi Jeszenszky Ivánnétól a JPM-be kerültek. Mindkét festményen, a bal felső sarokban a családi címerek láthatók. (Fekete keret, olaj, vászon, mindkettő 79x70 cm, Itsz. 75.90, ill 75.88.). 320 Angyal, kézirat, p. 16. és Uő, 1899, 68.-nál hozott családfákon 6 gyermeke szerepel. Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvekben csak János (f1851), Antal (1852-1901), Lajos (1854-1917), Béla (-István-János) (1855-1930) és Júlia (1857-?) fordulnak elő. Az első fiú, II. Zoltán máshol születhetett, és Irénről (férj. Nagy Ivánné) is csak Angyal id. műveiből tudunk. A Kiss-Jankovics alapítványi családfán (1903) is 6 gyermek van feltüntetve. Irén (1844-1885) a legidősebb, Zoltán 1849-ben született, s a kisgyermekként meghalt János nem szerepel. 321 Vasdényey, 1922, 54. 322 Lukrits Ignátz: Pécs sz. kir. város utczái-, ház-számai- és háztulajdonosainak névjegyzéke 1877ik évben. (Pécs, 1877), 2.; Madas, 1978, 602. (Sallai u. 12.). 323 Lásd 297 j. 324-: Magyarország tiszti czim- és.névtára, 1879 (Bp, 1879), 66. Jeszenszky „Geysa" 1891. III. 13án hunyt el (Pécs-belv. r. k. pl. Index Lib. mort, 1790-1895) és Megyefán temették (Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Bükkösd földesurai, p. 2.). A családi sírkertben lévő, már ledőlt emlékén olvasható: , v Kis jeszeni és megyefalvai Jeszenszky Géza Baranyavármegye ny. árvaszéki elnöke 1825+1891". Ujabban Sárkányné Jeszenszky Judith helyreállíttatta a sírkertet, benne ezt az obeliszket is. 325 JPM, Művészeti Osztály Zsolnay-adattár 328.-, 4.- és 294. fazonszámokon.
