Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

1835-ben meghalt,

289 s Nep. János 1842. március 22-én újólag egyezséget köt az adósságra özvegyével, Kliegl Teréziával, aki még abban az évben elhunyt.

291 A már többször említett 1842-es iratjegyzékből 92 fentebb arra következtettünk, hogy a családi archívumot idáig özv. Hofferné, sz. Jeszenszky Mária Karolina őrizte, de az is elképzelhető, hogy Ferenc, majd özvegye tartotta magánál. A Horváth-Jeszenszky-família levéltára később az idősebb, bükkösdi ág kezén volt, s ennek egy része került a pécsi levéltárba.

293 A megyefai biedermeier idillnek a szabadságharc évei vetettek véget. Jeszenszky Nep. János, vagy József fia 1848 nyarán, az új tisztikarban a Szentlőrinci járás főszolgabírája lett,

294 s a vármegye, az inváziós veszély idején kiküldte a Drávához Jelacic megfigyelésére.

295 Az apát megválasztották országgyűlési képviselővé.

296 Fiainak többsége harcolt a szabadságért.

297 Gyula (1817-1849), aki 1834-1843 között az 5. sz. huszárezredben szolgált és hadnagyként szerelt le,

298 1848 decemberétől alszázados a Tolna-Baranya megyei önkéntes lovasosztálynál a Délvidéken. 1849 áprilisától főszázados a 7. sz. huszárezredben, a bácskai (IV.) hadtestben. 1849-ben hősi halált halt a rácokkal vívott, kovilszentiváni ütközetben.

299 Zoltán (1819 v. 1820-1885), volt testőr 1848 nyarától a baranyai nemzetőrök századosa. 1849 tavaszán Noszlopy seregében részt vett a dél-dunántúli harcokban. Május 24-én lett Szigetvár térparancsnoka. Ott volt Komárom feladásánál is.

300 Elérte az őrnagyi rangot a családi hagyomány szerint. Innen tudunk a másik két fiúról is. Lehel, aki tiszt volt az 1. sz. császárhuszároknál, szintén átment a honvédséghez, s mint honvédtiszt vett 289 Lásd 248 j. 290 Jeszenszky-levt., 1. doboz, „A család által rendezett, sorszámozott iratok"-fasc. 291 Lásd 249 j. 292 Lásd 88 j. 292a Lásd 153 j.-nél. 293 Lásd 4 j.-nél. 4 A „Közlöny" c. fővárosi, hivatalos lap jelentése 1848. júl. 9-én (Baranya Margit, stb. közreadásában: Baranyai okmánytár 1848-1849. BH 1973 (1973), 295-408. (330.). A szövegben József keresztnév szerepel. Feltételezhető, hogy tévesen, de az is elképzelhető, hogy nem az apáról, hanem József nevú fiáról van szó, aki akkor ugyan csak 21 éves (lásd 297 j.), de a forradalmi időkben megválaszthatták. 295 Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-49-ben. BH 1973 (1973), 51-88. (76.). 296 Bona, 1988, 291. 297 Egyedül Jeszenszky Józsefről - aki 1861-ben a Pécsi járás főszolgabírói tisztét viselte (Angyal, kézirat, p. 18.; Uő, 1899, 67.) - nincs ilyen adatunk. Esetleges korábbi szolgabíróságára lásd 294 j. 1861-ben, Ibafán hunyt el, 44 éves korában, s özvegyére, Kammerer Karolinra maradt 11 kiskorú gyermeke felnevelése, amint az gyászjelentéséből kiderül (Jeszenszky-levt, 1. doboz, „Végrendeletek, gyászjelentések"-fasc). Itt neje Sarolta keresztnévvel szerepej, Angyalnál viszont Karolin. (Gyermekeire lásd: Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Bükkösd földesurai, p. 2.; Angyal, fent id. művek, id. h.; Kiss-Jankovics alapítványi családfa (1903).) 298 Lásd még 268 j. 299 Bona, 1988, 291. Angyal, kézirat, p. 18. és Uő, 1899, 67. pontatlanul, Titelt hozza eleste helyeként. 300 Angyal, kézirat, p. 18.; Uő, 1899, 67.; Hellebronth, 1940, 197, No. 528.; Bona, 1988, 691.