Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)
A két fiú 1774.-ben a vármegye előtt Túróc vm. már említett bizonyítványával igazolja nemességét. 115 Megyefa község tehát az 1763-as osztálynál a Jeszenszkyeké lett. Szentdomjánpuszta, amely ma a falu határában van, nem tartozott a Jeszenszky birtokhoz. A pécsi székeskáptalané, amint ezt már korábbi forrásokból és egy 1733-as összeírásból is tudjuk. 116 Ebben olvasható, hogy lakói nincsenek, az itt lévő szántók és szőlők művelését a kanonokok kilenced és tized fejében átengedték a Cserdi-beli jobbágyoknak. Az 1763-as egyezséglevélben felsorolt többi puszták helyén is - mint említettük - a középkorban falvak voltak. Az 1767-es, Mária Terézia-féle Urbárium csak az úrbéres falvakat hozza. Ezek között Baranyában a Horváth-család birtokaiként szerepel Bükkösd, Ibafa és Megyefa. 117 Az 1763-as egyezségben hozott „nem régen szakétott Győrőfő falu" azért maradhatott ki, mert mint friss irtás, új telepítés, még mentes lehetett az úrbéri terhek alól, vagy pedig nem telkes jobbágyok, hanem zsellérek lakták, s urasági major volt, úrbéres földek nélkül. 118 Megyefán ekkor az úrbéres földek 12 egész 26/32-ed telket tesznek ki. 25 telkes jobbágy családfőt írnak össze (ebből 3 a jövevény), zsellérek nincsenek. A telekátlag 0,51. Ibafán 18 22/32-ed telek van. 55 úrbéres jobbágy családfőt tüntet fel a lista, ebből 46 telkes és 9 házas zsellér. A telekátlag 0,40. 119 Jeszenszky Emánuel - nagyapjához hasonlóan - vármegyei tisztségeket viselt. Többször is pályázott az alispánságra, de célját soha nem érte el. 120 Pécsi házát (Király u. 36.) költséget nem kímélve újítatta fel az 1790-es években. 121 Egy kortársa szerint 2 gyenge, engedékeny természetű ember volt, a kalapot első felesége, Bakó Franciska 123 viselte. Tőle négy gyermeke (Ferenc, Anna, Imre, 115 Lásd 89 j. Ezt a nemességigazolást terjesztette be fél évszázaddal később Somogy vármegyénél, mellékelve leszármazásukat, Jeszenszky II. Ferenc és Imre (Szaszkó, 1977, 208,, 8 j.). Az 1829. dec. 9-én, Kaposváron kelt irat fennmaradt (Jeszenszkylevt, 1. doboz, A/l.-fasc). 116 Fricsy, 1979, 185. 117 Felhő, 1970, 78-79., No. 47. (Bükkösd), 82-83, No. 106. (Ibafa), 86-87, No. 187. (Megyefa). Az úrbéri rendezés során keletkezett, a fenti 3 falura vonatkozó iratok (Válasz a 9 kérdőpontra; A rendezés során felmerült kérdésekre adott válaszok; Az előnyomtatott és a helyi jellegzetességekkel írásban kiegészített urbáriumok; stb.) megtalálhatók a pécsi levéltárban (BML, VII, 2. f.-doboz, Úrbéri iratok (1766-1848), I, Bükkösd-Megyefa-lbafai uradalom, 1, 2, 3. palliumok). A nyomtatott urbáriumok közül a megyefai magyar, a bükkösdi német, az ibafai pedig horvát nyelvű, a lakosság többsége anyanyelvének megfelelően. 118 Ezt igazolja a (Conscriptio) „Praedium Gyürüfü D. Horváth" c, 1768. febr. 23-i irat, amely 3 családfőt és 3 házat hoz (BML, VII, 2. f.-doboz, 3. pallium, B.). 1760 k. települt be magyarokkal (Timár, 1970, 130.; Pesti, 1982, I, 421.). 1784-es forrás szerint akkor már 44 háza van (Vargha K, 1941, 45.). 119 „Conscriptio Bonorum Horváthianorum" 1767. okt. 26. (BML, VII, 2. f.-doboz, l/A. pallium); Felhő, 1970, passim. 120 Angyal, kézirat, p. 14.; Uő, 1899, 65-66.; Uő, 1911/3, passim; Uő, 1912/1-2, passim; Uő, 1913/2, 72.; Uő, 1913/3, passim; Uő, 1914/2, passim; Uő, 1914/4, 120.; Ódor, 1986, 162-165, passim; Uő, kézirat, 1992, 93-95. és 257-. (archontológia). 121 Sonkoly, 1988, 67. A felújításra vonatkozó forrásunk Jeszenszky Emánuel 1804-es végrendeletének hiteles másolata 1833-ból (Jeszenszky-levt, 1. doboz, „Végrendeletek, gyászjelentések"-fasc), p. 4, 3. pont. 122 Lásd 157 és 177 jegyzeteknél. 123 Vargha K, 1968, 120-121. Dávodi Bakó Franciska (Hellebronth, 1940, 196.) 1798 aug. 25-én hunyt el Pécsett (Angyal, kézirat, p. 14. (tévesen, Krisztina keresztnévvel); Uő, 1899, 66.).
