Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

II. Emánuel) született.

124 Kései, Hersching Annával (özv. Pásztory Mihályné) kötött második házasságából nem származtak utódok.

125 Viszonylag fiatalon, 1805-ben hunyt el.

126 A megyefai kúria építtetője A fiatalabb Jeszenszky fiú, Antal 1752-ben született.

127 Anyja kérésére a vármegye közgyűlése 1768. november 22-én ajánlotta őt felvételre a nagyszombati nemesi konviktusba, ahol tanulmányait folytatta.

1273 Ezután jogot végzett, s 1774-ben már mint hites jegyzőt ("jurátus) eml vizsgát 1775-ben tette le Pesten, s hazaté ilítik a királyi táblánál. Az ügyvédi hazatérése után a megyegyűlésen magánpraxist folytató prókátorként szerepel.

129 Élete folyamán több vármegyei hivatalt töltött be.

130 Már 1776-ban másod aljegyzővé választották.

131 Ibafán, a megye ÉNy-i szegletében lévő birtokán gazdálkodott, ahol iskolát

132 és templomot is építtetett. Az utóbbit 1778. augusztus 12-én szentelték fel.

133 Kúriát és gazdasági épületeket is emeltetett a faluban, amint ezt egy 1783-ban kiállított nyugta is igazolja.

134 Az Ibafán volt Jeszenszky-Kammerer-kastélyt - amelyet legutoljára általános iskolai kollégiumként hasznosítottak - 1985-1986 körül barbár módon lebontották.

135 A falmaradványokból és egy régi fényképről megállapítható, hogy az L-alakú, földszintes épület magja még XVIII. sz.-i eredetű, amint 124 Angyal, kézirat, p. 14. (családfa); Uő, 1899, 66, 67. Az elsőszülött Ferenc 1783 szept. 23-án, Dárdán látta meg a napvilágot (Hellebronth, 1940, 196.). Apja ekkor a Baranyavári járás főszolgabírója volt (Angyal, 1899, 65,; Uő, 1912/1-2, 59.). Pécsett csak II. Emánuelt anyakönyvezték, Emanuel Antonius néven, 1787 okt. 18-án (Pécs-belv. r. k. pl. Lib. bapt. VII, p. 16,). Imre 1785-, v. 1786-ban született, valószínűleg szintén Dárdán (lásd 238 j.). Anna, férjezett báró Schmertzing Antal Hannibálné (Angyal, 1899, 76, I. tábla) szül. helyét és idejét nem ismerjük. 125 Angyal, 1899, 66. 1799-ben vette feleségül a nála 9 évvel idősebb özvegyet (Bükkösd, r. k. pl, archívum, a História Domus, II. k.-be betéve található gépirat, n. n.: Bükkösd földesurainak nyolc nemzedéke.,,, (a továbbiakban: Bükkösd földesurai.), p. 1. A rövid, sok tévedést tartalmazó dolgozatot 1980 k. készítette a helyi plébános, az anyakönyvek adatainak, stb. felhasználásával.). 126 Pécs, 1805 febr. 22, 56 évesen (Pécs-belv. r. k. pl. Lib. mort. Ill, p. 110.; Angyal, kézirat, p. 14.). 127 Lásd 100 j. 127a Az iskoláról: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. (Bp, 2. kiad, 1983), 107.; Fallenbüchl, 1989, 76. 128 Angyal, kézirat, p. 17.; Uő, 1899, 66. 129 Angyal, 1911/4., 141. 130 Angyal, 1899, 66.; Ódor, 1986, 162-165, passim; Uő.. kézirat, 1992, 94-95, 257-. (archontológia)131 Angyal, kézirat, p. 17.; Uő, 1899, 66. 132 Timár, 1970, 130-131.; Szita, 1976, 78. 133 Az építkezést 1775-ben kezdték, a felszentelésre 1778-ban került sor (Angyal, kézirat, p. 17.; Vargha K, 1968, 121.; Szita, 1976, 78.). Az 1981-es Egyházmegyei Schematizmus. (Pécs, 1981), 218.-nál, több téves adatot hoz a templomról. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy az 1778-ban felszentelt épület ma is áll, 1865-ben csak átalakították. 134 Lásd 165 j.-nél. 135 Bükkösd földesurai, p. 1.: „Ő (Antal) építtette az Ibafán ma is álló kastélyt...", p. 2.: „... a legutóbbi időkig Kammererek lakták a kastélyt..."; Vargha K, 1968, 121-122. (a kastély XIX. sz.-i említéseivel); Szita, 1976, 78.; Helybéli adatközlők sz. sz. k, ill. s szerző helyszíni szemléje 1990-ben.