Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)

az előző pecsét használata kezdett háttérbe szorulni. Csak 1920. augusztus 10én bukkanhatunk újból rá, most már mint a főszolgabíró-helyettes pecsétjére.

62 Ezt az időpontot követően egy ideig egymás mellett él a két pecsét, egy harmadik és egy negyedik pecsét társaságában. Egy 1919. november 30-án kelt szerb nyelvű irat hitelesítésére használták a (21) szám alatt bemutatásra kerülő pecsétet. A pecsétet a főszolgabíró aláírása mellett találhatjuk ugyanúgy, mint azt az újabbat, amit egy 1920. november 23-án kelt főszolgabírói iraton találhatunk (22) 63 Ezt a négy pecsétet használja a Baranyavári járás főszolgabírája felváltva 1921 nyaráig, amikortól már csak az utolsónak említett pecsét maradt használatban a megszállás végéig. Ez idáig még semmiféle elfogadható magyarázatot nem tudtunk adni erre a sokféle párhuzamos pecséthasználatra. Találkozhatunk a használat során olyan esettel, amikor ugyanazon a napon használ a főszolgabíró kétféle pecsétet (XII, XIII). A címzettek körének vizsgálata sem visz közelebb a megoldáshoz. Az alispánhoz küldött iratokon is előfordul mind a négyféle pecsét. A kiadmányok fajtája szerinti csoportosítás sem hoz kielégítő eredményt. Itt is találkozunk bizonyítványokon, felterjesztéseken, jelentéseken, igazolásokon egyaránt a fentiekben említett pecsétekkel. A forrásanyag hiányos volta miatt nem áll rendelkezésünkre olyan írásos dokumentáció, amely megvilágítaná ennek a sokszínű pecséthasználatnak az okát ebben a járásban. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megszállása kiterjedt Somogy vármegye egy részére is, nevezetesen a Barcsi járásra. A járás területéhez az 1919. április 7-én kelt rendeletével a kormánybiztos-főispán hozzácsatolta az addig önálló járásként funkcionáló Szigetvári járás területét. Indokként azzal támasztotta alá döntését, hogy a demarkációs vonalat délebbre kell vonni.

64 Erről a lépésről a vármegye alispánja 1919. április 29-én értesítette a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kormányának belügyminisztériumát, annak Bánát-Bácska-Baranya Ügyosztályát. „Bejelentem, hogy a demarkációs vonalnak délnek való visszavonása következtében megelőzőleg Somogy vármegyéhez tartozott és általunk Baranyavármegyéhez csatoltatott Barcsi és Szigetvári járásokat a Kormánybiztos-Fősipán úr egy járásba egyesített és a járás székhelyéül Barcs községet jelölte meg, amit tudomásul vétel végett bejelentek. Szigetvárott kirendeltség állíttatott fel."

65 A Barcsi járás főszolgabírája javasolta az alispánnak, hogy az új járást BarcsSzigetvár járás néven szerepeltessék, de a javaslatot az alispán elvetette.

6 A Barcsi járás vezetőjének pecsétjében körülbelül 1920 áprilisában-májusában állhatott be változás. 1920. május 5-én bukkant fel a cirill betűs körirattal ellátott, üres pecsétmezejű, okmányt hitelesítő eszköz nyoma (23) 67 A régi, magyar nyelvű és magyar címert hordozó pecsét is használatban maradt. Hol a járás 5008/1920. sz. '536/1921. sz. H 776/1919. sz. '2371/1919. sz. '1776/1919. sz. 561/1920. sz.