Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)
másik tisztviselője használta, például a járás tisztiorvosa (XIV), hol pedig maga a főszolgabíró, amikor magyar nyelven levelezett. A tisztiorvos által kiállított iraton megtalálható a főszolgabíró szerb nyelvű véleményezése és szerb nyelvű pecsétje. A kettős pecséthasználat a Barcsi járásban 1921 májusában szűnt meg. Ekkor lépett érvénybe a főszolgabíró új pecsétje: ez horvát nyelvű körirattal volt ellátva, pecsétmezejében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság címere (24). Ezt a pecsétet már egyformán használta a főszolgabíró a magyar nyelven szerkesztett iratokon és a megszállók nyelvén írottakén is. Mint már említettük, a másik Somogy vármegyei járást, a Szigetvárit 1919. április 7-i hatállyal egyesítette a kormánybiztos-főispán a Barcsi járással, Barcs község székhellyel. A régi, önálló járási státuszt jelző pecsét (37) használata kimutatható egészen 1920 februárjáig. Ezt annak tulajdoníthatjuk, hogy az 1919. április 28-án megjelent alispáni rendelet szerint a „kirendeltség a járási főszolgabíróság összes ügyeit, kivéve az elnöki ügyeket, községi tisztviselő választásokat, egyházügyeket, vízügyeket és útügyeket, melyeket a Barcsi járás főszolgabírájának hatáskörébe utalok, önállóan intézi". 68 A járási kirendeltség vezetésével megbízott szolgabíró ezt a rendeletet az önállóság megmaradásaként értelmezve nemcsak a főszolgabírói (régi) pecsétet használta az iratok hitelesítésekor, hanem a hivatalos iratok fejlécében is a „Szigetvári járás főszolgabírájától" megjelölést használta. 1919 júniusában még találkozhatunk olyan ügyirattal, amelyen az aláírás alatt titulusként a „főszolgabíró" cím szerepel. Ezt tulajdonképpen természetesnek is tarthatjuk, mivel a kirendeltség területén 25 község volt található az 1919. május 3-i helyzet szerint. 69 Ezt figyelembe véve talán érthető az a mentalitás, amely alapján a kirendeltséget irányító szolgabíró „A Szigetvári járás főszolgabírájától" fejlécet viselő iratok felhasználásával látta el közigazgatási teendőit. Ilyen fejléces irattal még 1919 októberében is találkozunk, az aláírás mellett a régi főszolgabírói pecséttel. De az alispánnak küldött és horvát nyelven íródott felterjesztést is ilyen fejléces iraton találjuk. 70 « A megszállók igényét és a terület tényleges közigazgatási helyzetét csak 1919 decemberétől rögzítette pecsét. Ekkor jelent meg az a cirill betűs köriratot tartalmazó pecsét, amely már azt mutatta, hogy a „Barcsi járás Szigetvári kirendeltsége" vezetője használja. A pecsétmezőben pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság címerét láthatjuk (38J. 71 A régi, magyar nyelvű köriratú és magyar kiscímert tartalmazó főszolgabírói pecsétet a kirendeltségi, de tulajdonképpen a járási egyéb tisztviselők használták: útbiztos, járásorvos. Az iratok fejléce is megváltozott: már a „kirendeltség" elnevezést tüntette fel. 68 Alisp. ir. 2331/1919. sz. 69 2215/1919. sz. 70 11216/1919. sz. 71 u. o.
