Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)
két példánya közül az egyiken a szerb-horvát köriratú pecsét szerepel Rajits alispán aláírása mellett, a másik példányon az üres pecsétmezejű, magyar köriratú alispáni pecsét látható. 51 Találkozhatunk olyan pecséthasználattal is, amikor az alispán a kormánybiztos-főispán nevében hozta meg a határozatot, s az alispáni pecsétet használta. A járási főszolgabírók pecséthasználata A vármegyék közigazgatási struktúrájában az alsó és a felső szint közé beékelődött a járás. Ennek egyszemélyi felelős vezetője volt a főszolgabíró. A közigazgatási intézkedéseket dokumentáló iratokon a főszolgabíró aláírása mellett ott kellett lennie a pecsétnek is, mint a hitelesítés másik eszközének. Az 1886: XII. tc. 71.§-a csak azt határozta meg, hogy a főszolgabíró külön pecséttel bír, és ennek a pecsétnek tartalmaznia kellett a törvényhatóság (vármegye) címerét, köriratában pedig az adott járás nevének kellett szerepelnie. A főszolgabírói pecsét használatáról az 1903. január 1-jén életbe lépett Vármegyei Ügyviteli Szabályzat tartalmaz részletesebb utasítást: „Ezzel a hivatalos pecséttel el kell látni minden oly kiadványt, amelynek nincs hivatalos jelentés vagy levelezés jellege, vagyis a főszolgabírói határozatokat, idéző vagy más végzéseket, hivatalos bizonyítványokat, hitelesítési záradékokat, hatósági láttamozásokat stb., továbbá azokat a kiadványokat is. amelyeknek hitelességét a tartalom különös fontosságánál fogva a főszolgabíró kiemelni kívánja". 2 Baranya vármegyében 1919. február 21-én a következő helyzetet mutatták a járási beosztások: a Pécsi, Baranyavári, Siklósi, Mohácsi járások területe változatlan maradt. A megszállás előtti állapotot tükrözték. A Szentlőrinci járáshoz hozzácsatolták a Hegyháti járásnak a demarkációs vonalon innen maradt területét, a Pécsváradi járáshoz hozzácsatolták Tolna megyéből Bonyhád, Báta és Bátaszék községeket. A Somogy megyéből Baranyához csatolt Szigetvári járás területe változatlan ekkor, a Barcsi járás pedig magában foglalta még a Kaposvári járásnak a demarkációs vonalon innen maradt községeit. 53 Ezen a helyzeten a megszállók a későbbiek folyamán változtattak. 1919. március 16-án a Kaposvári járás megszállás alatt lévő községeit a Szigetvári járáshoz csatolták, a Barcsi járás területe pedig a Nagyatádi járás megszállt területével gyarapodott. 54 Nagyobb átszervezésre áprilisban került sor. Megszűnt a Szentlőrinci járás és felvette a Sellyei járás nevet, Sellye község székhellyel. A Barcsi és a Szigetvári járásokat összevonták Barcsi járás név alatt, Barcs község székhellyel. Szigetváron járási kirendeltséget létesítettek. (Erről az illető járás tárgyalásánál teszünk bővebben említést.) 51 Alisp. ir. 6222/1919. 52 125. 000/1902. B. M. 323.§. 53 Bvm. HL. 1919. március 1. 54 Bvm. HL. 1919. március 20.
