Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)
Mint a vármegye központi járásában, a Pécsi járásban tűnt fel először az idegen impériumra utaló jelzés a főszolgabíró kezében. 1919. május 2-án találkozunk a pecséttel először. 55 A szerb-magyar köriratot hordozó pecsét a felirat szerint a főszolgabírói hivatal pecsétje (28). Ezt természetesen így nem fogadhatjuk el, mivel a főszolgabíróról mondottak alapján egyértelmű, hogy a főszolgabírói pecsétről van szó. Ezt a pecsétet találjuk úgy a magyar, mint a szerb vagy horvát nyelven íródott iratokon. Ennek a pecsétnek a használatba vétele után, még a kezdeti időszakban, ritkán fel-feltűnt a régi főszolgabírói pecsét használatának nyoma, még nem magyar nyelven íródott iratokon is! 56 A kétnyelvű pecsétet az alispánnak szóló jelentésen is megtalálhatjuk 57 annak ellenére, hogy a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat nem tette kötelezővé a pecsét használatát az ilyen típusú iratokon. Ennek a kétnyelvű pecsétnek a használatával a Pécsi járásban 1921. június 21-én találkozunk utoljára. 58 A következő iraton, amelyet a főszolgabíró az alispánhoz terjesztett fel, már egy másik pecsét található. Az 1921. június 23-án keltezett iraton egy szerb nyelvű, cirill betűs iratot tartalmazó és pecsétmezejében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság címerét ábrázoló pecsétre bukkanunk (29). 59 Ennek a pecsétnek a megjelenésével vezette be a főszolgabíró azt az iratkezelési gyakorlatot, amelynek értelmében kétnyelvű fejbélyegzővel látták el a hivatalos iratokat (XI). A szerb-magyar nyelvű fejbélyegző a korábban használatban lévő kétnyelvű kerekpecsét köriratát tartalmazta. A megszállás alatti pecséthasználat utolsó nyomával ebben a járásban 1921. augusztus 13-án találkoztunk eddigi kutatásaink során. A másik frekventált középszintű közigazgatási egység Baranya vármegyében ebben az időszakban a Baranyavári járás volt. Székhelye Dárda község. Akkor lépett előtérbe, amikor a megszálló hatalom már biztosan tudta, hogy ezt a területet elszakítják Magyarországtól és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területét fogják vele gyarapítani. Erre 1919 májusában került sor. Ennek ellenére csak későn, 1919 őszén jelent meg a Baranyavári járás főszolgabírájának pecsétjén az új felségterülethez való tartozás kifejeződése. Eddig az időpontig még a régi pecsét volt használatban (18). Ezt a Baranya vármegye közigazgatása által 1888tól rendszeresített pecsétet egyaránt megtaláljuk a magyar nyelven készült iratokon és a szerb, illetve horvát nyelven készülteken. 1919. szeptember 12-én bukkantunk rá először az új főszolgabírói pecsétre.. A szerb nyelvű, cirill betűs köriratot hordozó pecsét pecsétmezejében a szerb(!) címert találjuk, nem a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság címerét (19) 60 Majd 1919. szeptember 26-án még egy pecsét kerül használatba. Ez is szerb nyelvű köriratot tartalmaz, de a pecsétmezőből hiányzik a címer (20J. 61 Ennek a pecsétnek a megjelenése után 55 3132/1919. sz. 56 2992/1919. sz. 57 2102/1919. sz. 58 Belvárdi körjegyzőség ir. 330/1921. 59 u. o. 339/1921. sz. 60 8235/1919. sz. 61 7464/1919. sz.
