Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - VONYÓ JÓZSEF: Adatok és dokumentumok két parlamenti választásról. (Mohács, 1935. és 1939.)

A nagyrészt szintén németek lakta mohácsi választókerületben Schmidt Lajos részben annak köszönhette győzelmét, hogy a NEP helyi elnökeként is meg tudta nyerni a német falvak kisgazdapárti választói «gy részének támogatását (lásd a 2. számú dokumentumot!). E választások során Baranyában jelöltet sem tudtak állítani a nemzetiszocialista típusú pártok. Itt a harmincas évek első felében említésre méltó tagságot sem tudtak toborozni, nem is beszélve a szervezetek kiépítéséről

18 - eltérően más dunántúli megyéktől, ahol különösen a Meskó Zoltán vezette Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt számottevő befolyásra tett szert.

19 Az adatok vázlatos áttekintése is jelzi, hogy négy év elteltével, 1939-re ismét nagy fordulat következett be a megye s ezen belül a mohácsi választókerület politikai erőviszonyaiban. A nyilasok szinte a nulláról indulva szereztek mandátumot Mohácson, s több ezer szavazatot a megye más kerületeiben. A négy éve a legerősebb ellenzéki pártot (FKgP) támogató németek ekkor a kormánypárt mögé sorakoztak föl. Az eredmény: az egyéni választókerületekből a kormánypártiakon kívül csak nyilas jelölt tudott bejutni a képviselőházba. E rövid bevezető tanulmánynak nem lehet feladata az okok és körülmények tematikusán és mélységében teljes elemzése. Csupán néhány adatra és összefüggésre kívánjuk felhívni a figyelmet. Más források is egyértelműen igazolják a főispán megállapítását, miszerint a mohácsi kerületben a választási harc „magyar-német küzdelemmé vált" (4sz. dokumentum). A Mohácsi Hírlap már a Volksbund tolnai-baranyai szervezkedésének megindulása, cikói gyűlése után határozott hangon szállt szembe a Bäsch Ferenc vezette mozgalommal.

20 A Volksbund-ellenes hang felerősödött azt követően, hogy Mischung Konrád a MÉP jelöltjeként a svábság összefogásának szükségességét, a német népiséghez, a vérhez való ragaszkodást hirdette. A helyi lap vezércikkekben és olvasói (köztük német) levelek közzétételével tiltakozott a német eszmék terjesztése ellen, hangoztatva azok veszélyességét a magyar nemzeti érdekekre.

21 A lap által is tükrözött - és erősített - Mischung-ellenes hangulat következményeként kudarcba fulladt a MÉP hivatalos jelöltjének május 21-i mohácsi gyűlése. A 150-200 főnyi közönség füttye, pfujolása és szavalókórusa („Piros, fehér, zöld, ez itt magyar föld ! Menj Cikóra! Menj Németországba!") szóhoz sem engedte jutni a szónokot és kíséretét (Bäsch Ferenc, dr. Hornung György ).

22 Ez a hangulat - hivatalos jelöltje révén - óhatatlanul a nemzeti érdekeket, a nemzeti összefogást hirdető kormánypárt ellen is fordult. Ebben a szituációban a betiltott Hungarista Párt helyébe lépő, kevésbé radikális programot hirdető 18

u.o.: 361-362. 19

Fejér megyében pl. 2 jelöltet is állítottak az 1935-ös választásokon, Zalában pedig mind az 1934. évi törvényhatósági, mind az 1935. évi országgyűlési választások során (a 8 választókerület közül ötben indítottak jelöltet, közülük 4 szerezte meg a szükséges ajánlásokat) a szavazók 1/5 részének támogatását élvezték. Lásd: Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér megyében 1919-1945. Akadémiai K., Bp., 1980. 184-192. Vonyó József: Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről (1933-1935). Kézirat. 20

Mohácsi Hírlap 1939. február 19., 1939. május 7. 21 Mohácsi Hírlap 1939. május 7., május 21., június 4., június 11. 22

Dunántúl 1939. május 23., Mohácsi Hírlap 1939. május 28.