Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - VONYÓ JÓZSEF: Adatok és dokumentumok két parlamenti választásról. (Mohács, 1935. és 1939.)
Nyilaskeresztes Párt jelöltje úgy léphetett fel a mohácsi kerületben, mint a magyarság önvédelmének harcosa, a keresztény-nemzeti gondolat egyetlen képviselője. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar többségű településeken (Mohács, Dunaszekcső, Kölked) Keck óriási fölénnyel győzött (86,6-93,3%), Versenden, ahol a magyar (27,7) és a horvát (27,7) lakosság az össznépesség 55,4%-át tette ki, a szavazatok 58,1%-át nyerte el. Figyelemre méltó azonban, hogy több német községben is (Hercegtöttös, Udvar, Németbóly) nyilas siker született (52,6-78,7%). Ezeken a településeken akárcsak a magyarok lakta helységekben - az átlagosnál jóval magasabb volt a cselédek, mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok, illetve néhány esetben az ipari keresők aránya. 26 Fontos összefüggésekre vet fényt az 1935. évi, illetve az 1939. évi egyéni és lajstromos választások községenkénti eredményeinek összevetése. Azok a korábban a pécsváradi, illetve a villányi választókerülethez tartozó német községek (Németbóly és Versend kivételével), melyek 1935-ben a Kisgazdapárt jelöltjére adták voksukat, 1939-ben kivétel nélkül Mischung Konrádot támogatták. Abban, hogy az 1935. évi mohácsi választókerület települései esetében ilyen reláció nem mutatható ki, döntő szerepe volt Schmidt Lajos 1935-ös szereplésének (lásd 2 és 3. sz. dokumentum!). Az 1939. évi egyéni és lajstromos választások eredményeinek eltérései három jelenségre utalhatnak. 1. Azokban a német falvakban, ahol a MÉP lajstroma jóval kevesebb szavazatot kapott, mint egyéni jelöltje (Bár, Hercegszabar, Kisnyárád, Somberek, Himesháza, Szűr, Borjád, Majs, Nagynyárád), a/ egyrészt: a szavazók nagy része dr. Mischungra. elsősorban mint a Volksbund egyik vezetőjére, a németek képviselőjére szavazott, s kevésbé, mint a kormánypárt jelöltjére; b/ másrészt: a német szavazók körében nem szűnt meg teljesen a Független Kisgazdapárt iránti politikai vonzalom (Baranyában ez a párt tudott listát állítani a MÉP mellett). 27 2. Mohácson és Kölkeden a MÉP listájára leadott szavazatok aránya többszörösen meghaladta a párt egyéni jelöltjére jutó voksokat (40,8-13,2 illetve 35,86,7%). Ha jóval kisebb arányban is, de ugyanez a tendencia érvényes a szűkebb (1935. évi: 41,4-31,6%) és az 1939. évi egész mohácsi kerület (45,6-41,9%) eredményére is. E számok azt jelzik, hogy a (főként) magyar választók egy része az egyéni pótválasztás során nem a náci eszméket követő Nyilaskeresztes 23 V.ö.: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk.: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Kossuth, Bp., 1991. 470-476., Szakács Kálmán; A magyarországi fasiszta mozgalmak programjai az 1930-as években. Múltunk 1989/3-4. sz. 107-108. Lackó: i.m. 159-161. 24 Mohácsi Hírlap 1939. május 14., május 21., május 28. 25 A kerület községei népességének nemzetiségek szerinti megoszlását lásd: Az 1941. évi népszámlálás 2. Demográfiai adatok községek szerint. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp., 1976. 170-183. 26 V.ö.: Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat 86. kötet 86-87. 27 A nemzetiszocialista pártok szövetsége, a Nemzeti Front tisztázatlan körülmények között bekövetkezett autóbalesete (defekt) miatt nem tudta időben benyújtani dr. Páva István választási biztosnak a törvény által előírt 1500 ajánlást. (Dunántúl 1939. május 23.)
