Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - VONYÓ JÓZSEF: Adatok és dokumentumok két parlamenti választásról. (Mohács, 1935. és 1939.)
Baranya megye lakossága - így Mohácson és környékén is - zömmel kormánypárti volt. Az 1931-es választások során valamennyi választókerületben az Egységes Párt jelöltjei szereztek mandátumot. A megye lakosságának mintegy harmad részét kitevő, az északi, keleti és délkeleti részén összefüggő tömbökben élő németség nagyobb része a kormánypártra adta voksát. Bleyer Jakab, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarlándisch-Deutscher Voksbildungsverein - UDV) alelnöke a villányi választókerületben szintén az Egységes Párt színeiben nyerte meg a választást. 12 Az 1935-ös választások időszakára jelentősen megváltozott a megye politikai színképe, ezen belül az egyes társadalmi csoportok politikai magatartása. Bleyer Jakab halála után (1933 december) a németek körében Baranya megyében is rohamosan nőtt a Volksbildungsverein Bäsch vezette radikális szárnyának befolyása, erősödött e csoport agresszív volksdeutsch agitációja, olyannyira, hogy a kormánypárt megyei választmánya a kérdést már 1934 februárjában úgy ítélte meg: ez „Baranyának jelenleg legégetőbb, legéletbevágóbb és legveszedelmesebb problémája". A kormánypárt legfontosabb feladatának tartották a németek e mozgalma elleni összefogást. 13 A másik jellemző mozzanat volt a Független Kisgazdapárt (FKgP) tagságának rohamos növekedése, vidéki szervezeteinek megerősödése. A németek, akik nem alakíthattak önálló politikai pártot, a kormányzati politikával szembeni elégedetlenségük kifejezéseként nagyrészt a Kisgazdapárt támogatói lettek. 14 E két tényezőnek döntő szerepe volt abban, hogy az 1935-ös országgyűlési választások során a Kisgazdapárt mandátumokat szerzett, illetve jelöltjei vesztesként is jelentős számú szavazatot kaptak. Abban a 7 választókerületben, ahol szavazásra sor került 15 , az összes szavazatok 42,6%-át a Kisgazdapártra, 9,1 %át független jelöltre adták, s csupán 48,3 %-át a kormánypártra. A szavazatok aránytalan megoszlása és a választási törvény miatt mégis a NEP szerzett 5 mandátumot, s csupán kettőt az FKgP, egyet pedig független jelölt (Schmidt Lajos a mohácsi választókerületben). A kisgazdák két olyan választókerületben arattak győzelmet, ahol a lakosság nagy része német volt: a pécsváradiban 61,9%-nyi, a villányiban 52,8%-nyi szavazattal. A sásdi választókerületben zömmel a németek lakta községekben szerezte voksait (40,6%) az FKgP jelölje. 17 ^Tilkovszky Lóránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919-1989. Kossuth, Bp., 1989. 69., Vonyó József: Kulturelles Leben und politische Stellungnahme der Deutschen im Komitat Baranya in der ersten Hälfte der dreißiger Jahre in Specimina nova Universitatis Quinqueecclesiensis 1986., Pars secunda Pécs, 1989. 47. (Vonyó: Specimina 1986.) 13 Vonyó József: Dokumentumok a Nemzeti Egység Pártja Baranya megyei megszervezéséhez és működéséhez. In: Baranyai Helytörténetírás 1989. Szerk: Szita László. Pécs, 1989. 254. - Jegyzőkönyv a NEP Baranya megyei választmányának üléséről (1934. február 26.) 1 Vonyó: Specimina 1986. 48-52. 15 Az 1935-ös választások során még a Bethlen-korszakban hozott választási törvény értelmében (1925: XXVI.tc.) vidéken nyílt szavazással választottak csak egyéni jelölteket. Baranya megyében ekkor 8 választókerület volt. A szentlőrinciben egyhangú választással a Nemzeti Egység Pártja (NEP) jelöltje győzött. 16 Vbnyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös-kormány idején. In: Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. Szerk.: Szita László. Pécs, 1986. 372-374. (Vonyó: 1985-1986). 17 u.o.: 372.
