Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SAROSÁCZ GYÖRGY: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok(horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról

1828-ban a szőlőföldek területe 72 2/4 kapás,

61 az ezt követő évtizedben pedig ugrásszerűen nőtt meg: 1852-ben 117 4/8 kapásterületre.

82 Különös figyelmet érdemel az 1857-1860 között a faluról készült térkép, mely szerint a település 106 házból állt, a szőlőhegyen feltüntetett présházak száma 65.

83 A présház építése mindenkor nagyobb szőlőterületet feltételez, mert önmagáért ilyen jellegű gazdasági épületet nem hoztak volna létre. A jobbágyság felszabadítását követő évtizedekben a gazdák a szőlőtelepítést tovább folytatták. 1873-ban a község határában a szőlőterület 51 kh 1175 ölet tett ki. Termésük egy év alatt 10802 akó bor, éves termésátlag 982 akó, egy holdra eső átlag 19,21 akó.

84 1909-es kataszteri kimutatás szerint a szőlőterületük 10 kh-dal csökkent.

85 1938-ban viszont ismét növekedést mutat: 56 kh. Szalánta határa kitűnő földje ellenére kevésbé alkalmas szőlőtelepítésre. A 18. század adatai némi szőlőterületről tájékoztatnak bennünket. Az 1773-as összeírásban a falunak van szőlőtermő földje: rajta többnyire régi telepítésű, kevés az új, bora elsősorban vörös, mint fehér.

86 1728-ban 21 jobbágy közül 10 gazdának 31 urna bora termett, 1729-ben 20 urna, 1741-ben ós 1752-ben 21, 23 jobbágy közül csak 2-nek termett 7 és 3 urna bora.

87 Az 1786-os összeírás egyértelműen közli, hogy szőlőföldek nincsenek, de 1852-ben sem voltak.

88 Hány gazdának volt más községben szőlője, arra nincsenek adataink. Egyedül a Milincsics családról tudjuk, hogy 1850-ben a németi szőlőhegyen volt 200 barázda szőlőjük ós présházuk, ezenkívül a szilvási alsóhegyen szintén 100 barázda ós egy présház. E területek nagyságáról semmit nem tudni. Feltételezhető, hogy jelentős lehetett, mert különben présházra nem lett volna szükség. A család nem tartozott a vagyonosok közé: 3/4 telekkel bírt. Állatállományuk - 2 ló, 4 ökör, 5 sertés, 40 juh - arra utal, hogy jól gazdálkodtak.

89 A püspöki uradalom mennyiben adott Szalánta és Németi jobbágyainak a saját községeiben szőlőföldet, vagy vásárlás útján jutottak hozzá, azt nem sikerült kideríteni. A századforduló előtt néhány gazda próbálkozik szőlőtelepítéssel: 1851-ben közlik, hogy szőlőcsőszük van, a filoxóra a szőlőket még nem pusztítja.

90 1909-ben a falu határában 7 kh ós 120 öl szőlőterületet tartanak nyilván. A föld szabad adás-vétele tette lehetővé, hogy tömegesen szőlőföldet vásároljanak a bissei és turonyi szőlőhegyen, amely a filoxóra pusztítása után még jobban felgyorsult. Személy: a 18. század első felében itt sem beszélhettünk nagyon szőlőtermesztésről. 1727-1752 között a jobbágyok száma állandóan változott, a szőlőtulajdonosok ennek megfelelően alakultak. 1727-ben 7 gazdának 33 urna bora termett, 1728-29-ben 16 urna, 1930-ban 8 tulajdonost találunk 36 urnával, 173481 BML Consc. Reg. 1828. Pogány. 82 BML Alisp. ált. i. 1857-1860. A határt Frokli Augustin mérnök mérte fel. 83 BML Alisp. árt. i. 84/1852. 84 BML Alisp. áh. i. 1012/1873. 85 Az adatokat az „Úrbéri térképek iratai"-ból és a Statisztikai Évkönyvekbői szedtem össze. 86 Fricsy Á.: im. 180.p. 87 BML Fő. 88 Descriptio, 1786. 89 BML Alisp. ált. i. 2268/1850. 90 BML Kj. 1891. Szalánta