Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)
gességet emelik ki itt a Szlavóniába való átkelés jó lehetőségót. 38 A folyami kompok felépítéséhez, működéséhez, sőt a teherszállításra használt, speciális drávai „repülő" használatához tekintélyes szakirodalom áll rendelkezésre 39 , minket azonban itt és most nem a technika érdekel, hanem az ember, aki a révcsárdákban várja a komp indulását, hogy azután üresen vagy valami portókával induljon a túlsó part felé. Aki siet, és pénze is van hozzá, az nem vesztegeti az időt, hanem azonnal igénybe veszi a 4-5 ember által hajtott kisebb kompot, amely akár zajló jégtáblák között is átviszi (a sodrás erejétől függően) a túlsó partra, vagy markos révészlegények ladikjára bízza magát. Rendes körülmények között nem adminisztrálták a kompok utazásait (csak a norma szerint fizetett díjakat), de az 1816. évi pestis idején mindenütt jegyzékbe vették név szerint a Szlavóniából érkezett utasokat. 40 Ebből az interetnikus kapcsolatok szempontjából hallatlanul izgalmas forrásból megtudhatjuk, hogy az Oravicáról Sellyére igyekvő Pantzl József kötélgyártó szerint a járvány miatt kergették szót Verőce vármegye hatóságai a már összegyűlt vásárosokat. A Keresztúrra hazaigyekvő Balogh Ferenc molnár ós Csányi Pál kanász viszont olyan egészségügyi információkkal szolgált, hogy odaát a verőcei szolgabíró ós a tisztiorvos sorra járták a házakat, és ahol rendetlen lakást találtak, három korbácsütóssel serkentették a háziasszonyt a megfelelő tisztaságra. Találkozhatunk itt Ellenhoffer Ferenc verőcei molnárral, aki a Dráva által elsodort malmát keresi, de Palotai Márton és Púnak András vejti jobbágyokkal is, akik „vonyós" marháért voltak odaát, vagy éppen a verőcei Zsopiából való Zsajgár Magdolnával, aki Sztárán „élelemre valókat vásárolt". Még az is kiderül, hogy amikor a Dráva vize beállott, a Csakováról Bogádmindszentre igyekvő Tóth János és Kis Tóth Mihály volt az első "... a jégen való átjövetelben". Egyetlen olyan forrásom sincs, amely (a timokratikus különbséget leszámítva) nemzetiség vagy vallás szerint tett különbségről vallana a dolguk után siető Dráva-völgyi emberek között. Nem mond ennek ellent az sem, hogy az ormánsági falvak népe szigorúan endogám volt, a hét horvát községé pedig a vérfrissítés érdekében rá volt utalva a Dráván túli házassági kapcsolatokra. Bujdosók oltaimazója Etnikai csoportjaink életének keretét a vizek változó világa adta, de az élet minősége igen erősen függött a történelem kedvező vagy kedvezőtlen fordulataitól. Az általunk vizsgált korszak első fél évszázadában (1664-1711) hadak prédájává vált Magyarország. A haza egészéhez hasonlóan mikrovilágunkra is jellemző volt a korabeli mondás: „...eb a török, kutya a német és ezek ketten megemésztenek bennünket". 41 Etnikai csoportjaink teljesen vétlenek abban, hogy a másfél évszázados Habsburg-török birkózás kezdő és befejező hadjáratai is végigsö38 Rumy-Széchenyi,1812.72.p.:„Trajecti per Dravum Sclavoniam hic locus natabilis." 39 Magyar Néprajzi Lexikon.3.1980.251-252.p.Komp; Ormánysági Szótár 1952.313.p.és a repülőhöz részletesebben uo.456-457.p 40 SML Vegyes iratok, 18-19 41 Régi magyar levelestár. Bp.1981.11.221.p. 40 SML Vegyes iratok, 18-19.század.3.sz.A drávasztárai révhez érkezettek jegyzéke,1816.
