Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)
pörtek a tájon, tengernyi pusztulást hagyva maguk után. Településeik nyugati szomszédáságában foglalt helyet Barcs, pusztító hadak kedvelt drávai átkelőhelye, északi-északnyugati szomszédjuk Szigetvár volt, a nyugatra vonuló török seregek ütköző állomása, délen pedig ott volt Sztára, amelynek drávai átkelést védő vára ekkor már romhalmaz. Körülöttük, mellettük, két megye határán magyar és horvát falvak népe reszketett e szörnyű évtizedekben, várva a kegyetlen kor szokásai szerint viselkedő ellenséget. 1556-ig a magyar várnagyoknak adót, utána a töröknek harácsot fizetett, de vérét mindkét oldalról megcsapolták. Zrínyi György 1574-ben azt írja Ali szigetvári bégnek, hogy ha akadályozná a siklósi, pécsi, baranyasági falvak népének adófizetését, „...az falukat, városokat megógettetöm, az gyermekeket, feleségeket, önmagokat levágattatom, hogy sem tinéktek, sem minékünk ne legyenek". 42 így cselekedtek a "Királyi Sziget" kapitányai, s így a törökök is, ha pénzre, élelemre volt szükségük. A 17. század a gyilkos 15 éves háború (1591-1606) közepén kezdődött. 1600tól 1605-ig rossz termés, pestis, állatvósz dühöng. Néhány csendes év után, a tizes évek végén kezdetét veszi a 30 éves háború, s kezdődnek újra a fenti bajok. 43 Magyarul, horvátul hasztalan száll az ima az égnek: "a pestistől, az éhínségtől ós a háborútól óvj meg Uram minket!". A jobbágynép lakásaiba állatait sem kötné be a mai ember, a táplálék egyoldalú, gyakran elégtelen, tudatlanság, babona uralkodik, szapora a csecsemőhalál, alacsony az átlagéletkor, Mars pedig a században csak megpihen egy kicsit és folytatja szakadatlanul pusztító tevékenységét. 44 Az embereket - nemzetiségre való tekintet nélkül - érték a sors csapásai. 1629-ben éhségtől űzött horvátok lepték el a Dráva-menti megyéket olyan tömegben, hogy Szlavónia szinte kihalt, de kenyér ideát is kevés volt a szegénység számára. 45 A viszonylagos nyugalom talán két évtizedig tartott, mert 1663. december végén már készen volt a Dráva-völgy radikális elpusztításának terve. 46 Tudta a tervet készítő hadvezér, hogy a Dráva-völgyet horvát szórványokkal tarkított magyar népesség lakja, mégis elindította magyar, horvát és birodalmi német egységekből álló hadait a rettenetes paranccsal. A hadsereg létszámának meghatározásánál, az egyes lokális események pontosításánál hivatkozhatunk a kitűnő hadtörténész, Perjés Géza mellett a „Consignatio synoptica expeditionis domini comitio Nicolai a Zrinio versus Eszék, quam anno 1664 diebus infranotatis concurit" című kitűnő emlékirat névtelen szerzőjére is. 47 A cél a birodalmi szempontból fontos Kanizsa ostromának előkészítése, a felmentő törekvések preventív megakadályozása, ára pedig Somogy-Baranya felperzselése, megnyomorítása az eszéki híd felgyújtásának látványos 42 Várkonyi Nándor : Dunántúl.Bp.1975.178.p. 43 Réthly Antal : Időjárási események ós elemi csapások Magyarországon 1700-ig.Bp.1962.Passim. 44 Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp. 1965. 22-23. p. 45 Keglevich Péter feljegyzését közli Perjés, 1965.24.p. 46 Zrínyi Miklós 1663.december 30-án Esterházy Pálhoz írott leveléből idézi Perjés, 1965.346. p.„Assecurálom (biztosítom) kegyelmedet...most egyszerre kell megrontanunk úgy azt a darab Törökországot, hogy sok esztendeig ezután had reánk ne jűhessen." 47 A lélekszám Perjés,1965.147.p.szerint 22-25 ezerfó.Egy emlékirat névtelen szerzője szerint:,,...az hadak.kik voltunk.minden kétség nélkül 40000-en conjugálták magokat."Kőzii:Berkeszi lstván:Gr.Zrínyi Miklós hadjárata 1663-1664-ben.Századok. Bp. 1886.253-259. p.
