Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
gedékenyek vagy makatsok?" 165 Ahogy a gazdasági aktivitást a „hajlandóság",a mentalitást az „indulat" fogalmával próbálja megközelíteni. A korabeli felfogás a „kollektív jellem" értelmezése felé tartott. 166 A válaszadók - részben a kérdésektől insprilálva - bizonyos általánosításokra kényszerültek. Egy-egy jegyző helyi tapasztalatai - akár egyéni okok miatt is - egészen kemény véleményezésre adhattak lehetőséget. Ahol többen aláírták a választ, lehetett némi kontroll. Tanulságos azonban, hogy néhányan nem érezték realitását az általánosításoknak. Úgy látszik egyes helyeken a lakosság megőrizte heterogenitását, s a szocializáció egységesítő hatása még nem érvényesült. 167 A német falvak lakóiról alkotott vélemény általában kedvező, különösen a magyar helységekhez képest. 168 A bátaszókiek például szelid idulatúak, a jó tanácsra hajlandók. Békességet szeretők, engedelmesek és szorgalmatosak". 169 Izmónyben: „A lakosok szelídek , nem pedig szilajok. Pertui érüszkedők (!)... engedelmesek, szorgalmatosuk, iparkodók, egy szóval gazdálkodó, munkás s jó szívű német emberek". 170 Kismányokon engedelmesek és szelídek a jobbágyok". 171 Varsádon: „A nép jó szívű, szelid, engedelmes, iparkodó, békességet szerető". 172 Ritka a teljesen negatív értékelés, mint a német Nagyvejke esetében: „Tunyák, pert szeretők, makatsosok". 173 Néhány helységnél a pozitív vonások mellé egyegy negatív is járul. A németkériek:„Mértókletes indulatúak, azonban mégis a perlekedésre hajlandók. S nyúl szívűek, kivált egyenként vévén, azon fellyül mégis engedékenyek". 174 185 Uo. 30. p. 166 Az ún kollektív jellem értelmezésére lásd: Pataki Ferenc 7977.166. p. 167 Jó példa erre a magyar Kajdacs falu válasza: A lakosok némelyek szelídek, vágynak pört szeretők, hásártosok, vágynak engedelmesek, némelyek békességesek, mások engedetlenek." Cserna Anna - Kaczián János 1986. 116. p. 168 Globálisan pozitív megítélése van pl. Bátának, Decsnek, Simontornyának. A pozitív értékek: szelídség, békességesség, engedékenység, kőnyőrülés a szegényen, vidámság, a jóra való hajlandóság, perlekedés kerülése, engedelmesség, jámborság. Uo. 49., 69., 215. p. Globálisan negatív megítélése van négy falunak: Pálfa népe vad, engedetlen, nyakas, rossz lelküesmóretű, kártévő, felebaráttya kárán örülő. Borzasztó rossz elkajánkodott nép, s nem fél... pert szeretők". Bőlcske lakói Nagyobb részint durva erköltsűek, nyakasok, engedetlenek, patvarkodók, a jó rendnek ellenségei, zenebonások és fejesek". Sárpilisen „...Általában az lakosok szilaj indulatúak , pertszeretők és igen makatsok". Gerjenben viszont a földesúri hatalmat s fenyítéket foganattal itt helyben senki sem gyakorolná, ezen okból a szelídség és békességes létei helyett a goromba makats erkölts kapott lábra, s ezek birják meg romlott indulattyokat". Uo. 209., 63., 212., 86. p. 169 Uo.53. p. 170 Uo. 113. p. 171 Uo. 131. p. 172 Uo. 238. p. 173 Uo. 192. p. 14 Uo.123. p. A magyar és a német „férfias" viselkedés - úgy tűnik - jelentősen eltér egymástól. A későbbi források is szólnak e „nyúlszívűség"-ról. Nagyon érdekes leírást ad pl. Hofmann Pál a Tevéiről magyar faluba került két cseregyerek karakterének változásáról A magyar virtus sok megnyilatkozása a magyar falu miliőjében ragadt rájuk, ez azonban lassan-lassan veszít erejéből és az otthoni szelídebb levegő, valamint az alkalom hiánya visszazökkenti őket előbbi természetükbe..." Hofmann Pál 1938. 43. p.
