Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
Aparon: „A lakosok gyorsak a munkára, maga fejűek, békességesek, többnyire a botnak félelme miatt engedékenyek". 175 Több esélye van a reális véleményalkotásnak ott, ahol helyben is van „kontrollcsoport", a falu többnemzetiségű. A györeiek természete például egyforma, magyarok, németek összetanultak. 176 Kisvejkén a németek nehezebben kezelhetők, mint a helybeli magyarok. 177 Szálkán a németek közösségi magatartása roszszabb, mint a szerbeké. 178 Miután a válaszokat a falu vezetője vagy vezetői fogalmazták meg, kínálkozik egy egészen modern értelmezési lehetőség is: a politikai szociológia oldaláról. 179 Ha a helyi társadalom, a helyi közösség értékrendje valamilyen módon már egységes, minden határozottan érzékelhető normaszegés, normától való eltérés mögött strukturális megosztottság tűnik elő. Az alapeset azonban mindenképpen az, amikor a falu közösségi magatartásában befelé egységes, kifelé viszont agresszív, békétlenséget szító. Ha a helyi „indulatok" véleményezésének objektivitása iránt lehetnek is kétségeink, a közösségnek a hatalom által való kezelhetőségét bizonyosan jól körülírják a válaszok. A bikácsi németeket a „fenyítő páltza", a szekszárdi magyarokat a „jó szó" hamar megnyugtatja.Persze az „elkajánkodott nép" - mint a pálfai - elöljáróitól sem tart. 180 Néhány Tolna megyei német falu helyi közösségének megosztottságát, belső normaeltérését a 4. táblázat (lásd következő oldalon) szerint értelmezem. 181 Pontos időpontja nem ismert, valamikor 1835 és 1847 között egy másik adatgyűjtésre is sor került. A tolna-baranya-somogyi evangélikus egyházkerület lelkészei válaszoltak bizonyos történeti és néprajzi kérdésekre. A kevés számban fennmaradt „monográfiák"-ból témánk szempontjából elsőrendű forrás Apáti 182 , Mucsfa, Felsőnána, Hidegkút 183 és Izmény egyházközségeké. Ebben az időben még láthatóak voltak az első német telepesek által emelt épületek. „Régi házak fábul" - írják Apátiból. De a régi lelkület már a múlté: „...ama jámbor szokás... melly szerint régiebb időkben vasárnaponként az egész házi család a házi atya vezérlete alatt összegyűlvén közössen oda haza imádkoztak, énekeltek egy épüCserna Anna - Kaczián János 1986. 45. p. 176 Uo. 96. p. Az apari magyarokról írják: A lakosok külömben pedig jobban jámborok és félénkek, mint szilajok, de mellette nagy álnokság lappang a szívekben, kárt tettetók, emberrágalmazók, pertinditani szeretők, engedetlenek és alattomos makatsosok, hanem mind azon által a tsendességre okkal-móddal hamar és könnyen reá lehet húzni, ha mindgyárt későbben meg bánya is." Ugyanott a németek: „Ezen természet... a németben is, mivel már őszve tanulva vágynak, egyaránytosan uralkodik." 177 Uo. 138. p. „...Ezen helységben lakozó magyarok szilái és bátor természetűek, mind a mellett a békességet szeretők és engedelmesek." Ezzel szemben: „...A németek jobban engedetlenek és makatsosak." 178 Uo. 218. p. A nemetek „...Jobban szilajok mint nem, bekessegtelenek, nem egyetértők, a pert szeretők, s makatsosok..." Viszont: „A rácok... engedékenyebb természetűek és szelídebbek." 179 Lásd pl. Wiatr, Jerzy J. 1980. 180, Cserna Anna - Kaczián János 1986. 56., 222., 209. p. 181 A táblázat adatai: Uo. 249., 157-158., 56., 126., 190., 144. p. 182 Ma: Bátaapáti. 183 Ma: Keszőhidegkút.
