Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - ÓDOR IMRE: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában
Az első adományt azonban hg. Esterházy Pál (1635-1713) nádor szerezte meg 1692-ben, midőn örökösödés címén sikerült a megye északi részén, Sásd környékén 13 falura szert tennie. 33 Caprara Aeneas gróf, tábornagynak 1698-ban Siklóst és a környező 23 helységet juttatta /. Lipót. Savoyai Jenő herceg, tábornagy érdemei elismeréséül a megye délkeleti, Dunával határos részén kapott 26 falut 1699-ben. Ebből alakult ki később az úgynevezett bellyei uradalom. Veterani János és Frigyes apjuk katonai szolgálatainak elismeréseként kapta 1700-ban a 19 Dráva menti települést magában foglaló adományt, amely később mint dárdai uradalom szerepelt. Souches altábornagy özvegye, Marianne Puchaim grófnő férje érdemeire való tekintettel 1702-ben részesült egy 23 faluból álló birtokadományban, amely az üszögi uradalom alapjául szolgált. Batthyány Ádám gróf özvegye, Strattmann Eleonóra grófnő 1703-ban kapta adományba maga és fiai számára a megye középső részén fekvő, Boly környéki 24 települést. Szintén ez idő tájt szerezte meg Breuner Siegfried gróf Szentlőrincet és környékét (27 falu). Rindsmaul Farkas gróf ugyanakkor 7 falura nyert adományt a megye északi részén. Az Auersperg-Traun család pedig Sellye környékén kapott 15 települést 1715-ben. 34 A pécsi klérus (e néven a pécsi püspököt, káptalant, a papnöveldét és a székesegyházat együttesen értették) birtoka 1724-ben 67 falut tett ki. A pécsváradi apátság ugyanakkor 26, a budai apácák - Vajszló környékén - 3 falut tudhattak magukénak, a pálosok Mágocsot, a jezsuiták pedig Görcsönyt birtokolták. 35 Miközben világi és egyházi uradalmak sora alakult Baranyában, azok árnyékában 1728-ig mindössze 6 nemesnek sikerült hatalmát 8 falura kiterjesztenie, s mindössze egy települést birtokoltak kurialisták. 36 A köznemesi birtokosok is adományok segítségével eresztettek gyökeret a megyében. Elsőként a selyemtermesztés meghonosítója, Passardi János vehette Merényi Lajos: A dombóvári uradalom a XVIII. század elején. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1905. 320.skk. és Ruzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 17111848. Bp. 1964. 13. p. 34 A birtokadományozások felsorolásánál az alábbi összefoglalások és tanulmányok adatait szembesítettük: Marczali Henrik: Magyar birtokviszonyok (1711-1740). Budapesti Szemle, 1897. 1-25.p., Németh: i.m. 520-522.p., Ágoston Péter: A magyar világi nagybirtok története. Bp. 1913. 237-276.p., H.Pálfi Ilona: Baranya megye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle (11.évf.) 1933. 976-977.p., Ruzsás: i.m. 12-13.p. továbbá Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról. In: Baranyai Helytörténetírás 1978.(Szerk.: Szita László). Pécs, 1979. 57-64. p., Babies András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban. In: Baranyai Helytörténetírás (Szerk.: Szita László) 1981. Pécs, 1982. 175.p., Rajczy Péter: A dárdai és a bellyei uradalom jogi szerkezete és működése létrejöttétől 1919-ig. In: Tri Stoljeöa Belja. (Szerk. Dusán Őalic). Eszék, 1986. 169-171 .p., Rozs András: A sellyei uradalom javai 1747-ben. In: Baranyai Helytörténetírási987/1988. (Szerk.: Szita László) Pécs, 1988. 85-86.p. ^.ö. Ruzsás: i.m. 13.p. ^BML Conscriptio Domestica, 1728.