Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - ÓDOR IMRE: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában
két terület azonban nem volt - különösen az első időkben - mindenütt különválasztva, s a legtöbb helyen egy hivatalnok látta el mindkét feladatkört. 10 A pécsi kerület első kamarai megbízottja Christian Vincens volt, akinek első teendője a hivatal működőképességének megteremtésén túl a népesség ós a birtokviszonyok megismerése volt. Ez utóbbihoz, a régi tulajdonosok, illetve az igazoló okmányok felderítéséhez az udvari kamarán keresztül a magyar kamarához fordult, aminek következtében - az említett tényezők kivizsgálására - egy háromtagú bizottságot nevezett ki az udvari kamara Brauner kamarai alelnök, Aichpichl és Tullius Miglió tanácsosok személyében. 11 A kerület első harmincadosává az ekkor már Pécsett élő Wéginger Jánost ajánlották, aki 1687. november 1-jén foglalta el hivatalát. 1690-től a harmincados tisztség különállása megszűnt és beolvadt a pécsi sóhivatalba, melynek vezetője Wagner György volt. Mivel a sóhivatal hamarosan a Dunántúl legjelentősebb kamarai szervévé vált, a vámot ós harmincadot ezért ismét elkülönítve, 1692. január 1-jétől a Pécsett felállított tiszttartósággal kapcsolták össze, melyet éppen a harmincadhivatal két évvel korábbi megszüntetése hívott életre. 12 Az első tiszttartó Pávics Ignác, pécsi polgárból lett kamarai tisztviselővé, a provizorátus területén a közigazgatási hatóság és a gazdasági jellegű intézőség legfőbb vezetője volt. 13 1693. október 15-ón a pécsi provizorátus a - fél évvel korábban létrehozott kanizsai kamarai jószágkormányzóság fennhatósága alá került. A tiszttartóság élén Pávicsot Haps Gábor váltotta fel. 14 A megosztás eredménytelenségét, a tisztviselők rivalizálását és ellenségeskedéseit látva az udvari kamara 1694 októberében ismét módosítja a kanizsai és a budai kormányzóságok hatáskörét, mégpedig úgy, hogy a Dráván inneni részt - így a pécsi kerületet is - visszacsatolta a budai kamarai adminisztráció területéhez. A pécsi provizorátus élére 1697-ben a volt városi prefektus, Dullersperg Fülöp került. 15 A fegyver jogán kihasznált területek részben az új adományok és eladás révén, részben a fokozatosan kiépülő megyeszervezet következtében 1703-ra kicsúsztak a kamara fennhatósága alól. A pécsi klérus birtokainak vissszaadásával a kamarai tiszttartóság fénykora véget ért, s a budai kamarai kormányzóság sorsa is megpecsételődött. Bukását a Rákóczi-szabadságharc is nagymórtékben siettette. Feloszlatására végül is 1709. június 7-én került sor. A megmaradt provizori javak az udvari kamara kezelésébe kerültek. 16 A harmincados (tricesimator, Dreissiger) kezelte a harmincadokat és egyéb vámokat, továbbá az adókat és illetékeket, míg a tiszttartó (provisor) feladata volt a kamarai birtokok gondozása, az adók behajtásától az egyéb földesúri jogok (italmérés, mészárszék stb.) gyakorlásáig. 11 Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686-1703. Pécs, 1937. 26.p. ^ 2 \fö.Babics: i.m. 26-30.p. 13 Működésére lásd Babies: i.m.30-33.p. további hivatali pályájára Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a tőrök kiűzése után (1693-1703). In: Baranyai Helytörténetírás 1987/1988. Pécs, 1988. 44-46. p. u Babics: i.m. 33.p. 15 Wagy /.: i.m. 24.p. illetve Babies: i.m. 37.p. ^Babies: i.m. 39.p.
