Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

meggyilkosságok szolgálták a megfélemlítést. 1942 januárjában a zsablyai és titeli járásban számottevő katonai és csendőri erők igénybevételével végzett „tisztogatás" során 1800 embert öltek meg. Újvidéken pedig legkevesebb 3300 szerb ós zsidó áldozatot követelt a „razzia".

58 Bezzeg amikor a Délvidékre benyomuló honvédcsapatok 1941 áprilisában az ottani német lakossággal szemben is kilengéseket követtek el, Horthy nem győzött mentegetőzni Hitler előtt. A német csapatok bevonulását váró bácskai németek csalódottságukban tüntető ellenszenvvel fogadták a magyar megszállást. A továbbiakban is átmenetinek fogták fel a helyzetet, és a délkelet-európai németség egy német birodalmi védnökség alatt létrehozandó területi önkormányzatában (Prinz Eugen Staat) reménykedtek. Az erdélyi szászok és bácskai svábok révén a magyarországi németség a legnagyobb külföldi német „népcsoporttá" vált. Gazdasági és politikai szervezettségük, nemzeti öntudatuk, nemzetiszocialista befolyásoltságuk messze meghaladta a szorosabban vett magyarországi németségét, így bekapcsolódásuk a Volksbundba annak megerősödéséhez és még erőteljesebb nácifikálódásához döntő lökést adott. A népcsoport-önkormányzat megvalósítása útján a Volksbund egyre messzebb jutott saját gazdasági intézményei, szövetkezetei, iskolái kiépítésével. 1941. július 29-én megalakult a Deutsche Jugend, amely a német ifjúság nemzetiszocialista militarista nevelését vette kezébe, október 30-án pedig a Deutsche Volkshilfe, amely a szociális segélyezés vonalán valósította meg a népcsoport önkormányzatát. A német kormány azonban nem önzetlenül támogatta a magyarországi németséget: befektetéseit a népcsoport vérével kívánta kamatoztatni a szovjetellenes háborúban. A Bárdossy-kormány 1942. február 20-án hozzájárult a német kormány azon kívánságához, hogy a Volksbund segítségével 20 ezer „népinémet" önkéntest toborozhasson az SS-be, azzal a kikötéssel, hogy az SS-hez bevonulókat megfosztja magyar állampolgárságuktól. Az SS-toborzas engedélyezésénél az a felfogás játszott szerepet, hogy akik - döntő mértékben nyilván azok közül, akik a népszámláláskor is nem magyar, hanem német nemzetiséget vallottak - a magyar honvédséggel szemben fennálló hadkötelezettségük helyett, élvén a lehetőséggel, a Németország haderejében való szolgálatot vállalják önként, azoknak az SS-be való jelentkezésük egyet jelent a Németország javára történő optálásukkal. Bevonulásuk egyenlő a kitelepüléssel, s a háború végén - a kötendő egyezmény keretében - családtagjaik is kitelepítendők.

59 A Szovjetunió elleni háború éveiben már a Bárdossy-kormány is, de méginkább Kállay Miklós kormánya (1942. március 9 - 1944. március 22.) azt a taktikát folytatta, hogy számos engedményt tett ugyan a német nemzetiséget szervező Volksbundnak - így hallgatólagosan tudomásul vette a hazai németek háborús gazdasági munkaszolgálatának (Wirtschaftlicher Kriegsdienst der Heimat) bevezetését 1942 áprilisában -, de ugyanakkor a Volksbund Berlinből való megfékezését is szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy harcias modorával, a magyar állam, a kormány, a hatóságok tekintélyének csorbításával zavarja a szövetséges Magyarországot háborús erőkifejtésében. Kállay 1942. június 6-8-i németországi látogatásakor arra is hivatkozott Ribbentrop előtt, hogy a magyarországi németek kitelepítését Hitler megígérte Horthynak, addig is kötelesek azonban tisztessége58 Buzási János: Az újvidéki „razzia". Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1963. 59 Tilkovszky,L: Die Werbeaktionen der Waffen-SS in Ungarn. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 1974.4.sz. 137-181 .p.