Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

a Kárpátaljai Tudományos Társaság - és Zorja című folyóirata - megalapításával az ukrán és az orosz kultúrától való elszigetelés, a magyar kultúrkörbe való fokozottabb bekapcsolás volt a célja. A Szovjetunió elleni hadbalópós, a „szovjet veszedelem" eltávolítása a Kárpátoktól valóságos lidércnyomás alól szabadította fel a magyar uralom kárpátaljai exponenseit; a kárpátaljai politikusok - így Brody - siettek hitet tenni a tengelypolitika mellett. A katonai felvonulási területté vált Kárpátalja lakossága állandó „nemzetvédelmi" megfigyelés és zaklatás, megmegújuló razziák és perek áldozatává lett. A szélsőséges magyar nacionalista körök, amelyek a magyarországi nemzetiségi kérdés megoldását a nemzetiségek eltávolításában ós a külföldön élő magyarok hazatelepítésében látták, Kárpátalja egész nem magyar lakosságát deportálni akarták a Szovjetunió megszállt területeire. A katonai vezetés - különösen Werth Henrik vezérkari főnök - osztotta ezeket a nézeteket; Bárdossynak, aki a soknemzetiségű, „Szent István-i" Magyarország eszméjét vallotta, 1941. augusztus 19-én erélyesen kellett fellépnie az ilyen törekvésekkel szemben. Az „állampolgárságukat igazolni nem tudó" mintegy 18000 zsidót azonban 1941 augusztusában minden további nélkül deportálták, ós túlnyomó többségüket Ukrajnában meg is gyilkolták. Kozma december 4-i halála után Tomcsányi Pál lett Kárpátalja kormányzói biztosa.

56 Észak-Erdélyben ós a Székelyföldön mellőzték a Felvidéken oly sok sérelmet okozott nemzethűségi igazolóeljárásokat, amelyek inkább az idegen uralom alatt elszenvedett magyar sérelmek megtorlását, mint a megbékélés ós a konszolidáció érdéit szolgálták. A román földreform revíziójára megindult munkálatok az erdélyi magyar középbirtokosság - mint „nemzetfenntartó erő" - megerősítését tartották elsőrendű feladatnak. A nemzetiségi iskolapolitikát a Dól-Erdólyben román uralom alatt maradt magyarok iskolajogainak nem alaptalan féltése is korlátok között tartotta. Fontos momentum, hogy a magyar kormány az észak-erdélyi magyar középiskolákban elrendelte a román nyelv kötelező tantárgyként való oktatását, igaz, nem vették szigorúan e rendelkezés lelkiismeretes végrehajtását. A román nemzetiségi igények képviseletében főleg a görögkeleti egyház lépett fel, maga mögött tudva a román kormány támogatását. Az „Astra" Román Irodalmi és Népművelési Egyesület mellett számos görögkeleti ós görögkatolikus - általános, illetve férfi, női, ifjúsági - egyesületük tevékenykedett.

57 A Délvidéken a szerb telepeseket - amíg a németek ezt meg nem tiltották szerbiai területre toloncolták, később nyugat-dunántúli internálótáborokba vitték; helyükbe mintegy 13 ezer bukovinai „csángó" székelyt telepítettek. A polgári közigazgatás alatt is érvényben maradt a katonai közigazgatás számos, a nemzetiségi lakosságot sújtó intézkedése, a jugoszláv földreformnak a nemzetiségi őslakosságot is károsító revíziója, iskolái, kultúrintézményei működésének akadályozása. Nemcsak a szerbeket üldözték, hanem az öntudatos bunyevácokat is. A parlamentbe a kormánypárt tagjaikónt behívott 26 délvidéki képviselő közül 19 volt magyar, 3 német, 2 bunyevác és 2 szerb. A délvidéki területeken gyakorta tapasztalt szabotázs-cselekmónyek, fegyveres akciók állandó nyugtalanságban tartották a magyar hatóságokat. A vezérkari főnök különbíróságának helyszíni ítéletei alapján végrehajtott tömeges kivégzések mellett rettenetes tö56 Tilkovszky Lóránt: Revíziós sikerek, problémák, csalódások. In: Magyarok a Kárpát-medencében. Szerk. :Glatz Ferenc. História-könyvek. Budapest, 1988. 271-274.p. 57 Tilkovszky Lóránt: Nemzetiségi művelődéspolitika. ln:Magyarok a Kárpát-medencében. 253258. p.