Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

kormánya (1931.augusztus 24 - 1932.október 1.) vette át, amelynek politikája ennek következtében még merevebbé vált a nemzetiségi kérdésben.

35 Bleyer aggálya különösen megnövekedett akkor, amikor Gömbös Gyula alakította meg kormányát (1932.október 1-1936.október 12.). A magyarországi népinómet mozgalom vezére a nemzetiszocializmus 1933.január 30-i németországi hatalomátvételét követően abba vetette reményét, hogy Hitler kancellár hatékonyabb támogatást fog nyújtani mozgalma számára, mint elődei tették. Kihallgatást kórt Hitlertől, de be kellett érnie azzal, hogy májusban a Führer helyettese, Rudolf Hess fogadta. Gömbös 1933.júniusi látogatása Hitlernél nem igazolta Bleyer azon hitét, hogy Hitler egyetlen szava Gömböshöz elég lesz a magyarországi németség kérdésének megoldására. Hitler felvetette a kérdést, de kezdeti gyenge külpolitikai helyzeténél fogva nem erőltethette. Augusztus 11-én a német külügyminisztérium azon állásfoglalását hozta Bleyer tudomására, hogy a nemzetiszocialista Németország is elismeri őt a magyarországi németség vezetőjének, pártját fogja a magyarországi németség ügyének, de egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy nyomást gyakorolhatna a magyar kormányra követelései érdekében. Óvakodjék ezért Bleyer attól, hogy kiélezze a viszonyt a magyar kormánnyal ós társadalommal.

36 Bleyer 1933 decemberében bekövetkezett halála után mozgalmában a német nemzetiszocializmussal rokonszenvező, a németországi náci párttal és az általa irányított vagy befolyásolt szervezetekkel, intézményekkel többnyire közvetlen kapcsolatba is került ifjú radikálisok jutottak vezető szerephez, akik a Magyarországi Német Nópművelődósi Egyesületet - különösen rniután 1934. május 6-tól Bäsch Ferenc lett a főtitkára - egészében is egyre jobban befolyásuk alá vonták. Gömbös feloszlatással fenyegette az egyesületet, ha - mint mondotta - nemzetiszocialistává válik. Bäsch ellen a magyar nemzet gyalázása címén per indult egy korábbi beszéde miatt, amelyben a névmagyarosítás erőltetése ellen szólalt fel. A névmagyarosítási kampány, amelyet a nem magyar származásra utaló idegen családnevek nagy tömegére hivatkozó disszimilációs törekvések jelentkezése miatti idegesség váltott ki, ekkor, 1934-ben érte el csúcspontját. Bäsch aktivitását nem sikerült megtörni; több társával együtt az 1935. március 31-i országgyűlési választásokon - a kormánypártnak hátat fordítva - a kedvező kilátásokkal induló ellenzéki Kisgazdapárt jelöltjeként vett részt, amely megfelelt a hazai németség döntően kis- és közópparaszti jellegének, s anyanyelvi, kulturális nemzetiségi igényei vállalására is készséget mutatott.De szervezett ellenállásba ütköztek ós valamennyien megbuktak. A különféle magyar nemzetiszocialista pártok valamelyikéhez való csatlakozásuk nemcsak azért nem jöhetett szóba, mert 1935-ben eleve esélytelenek voltak, hanem azért sem, mert féltek nacionalizmusuktól.

37 Böszörmény Zoltán horogkeresztes (majd kaszáskeresztes) mozgalma, Festetics Sándor nyilaskeresztes mozgalma nemcsak a németeket környékezte meg, hanem a szlovákokat is; tárgyalásaik azonban a békéscsabai Tilkovszky.L: Die Entfaltung der Krise der deutschen Bewegung in Ungarn 1930-1932. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 1980. 1-2.sz. 105-165.p. 36 Tilkovszky Lorant: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932-1933.) Századok, 1979.3.SZ. 421-477.p. 37 Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936). Első rész: Somogy megye múltjából 12. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1981. 363-410.p.