Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

szlovák vezetőkkel mihamar megszakadtak, mert bizonyos semmitmondó általánosságon túl nem vállalták a szlovák nemzetiségi igényeket.

38 Basch-t 1935. június 14-ón felfüggesztették főtitkári tisztségéből, mire hívei Volksdeutsche Kameradschaft elnevezéssel kezdtek szervezkedni. A kormánynak sikerült lelepleznie és bizonyítania, hogy Németországból pénzelik és látják el instrukciókkal őket. E leleplezéssel őket megfélemlíteni, meghökkent németországi hivatalos ós nemhivatalos támogatóikat pedig bénítani igyekezett. Ugyanakkor 1935. december 23-i nemzetiségi iskolarendeletével,

39 amely az egységesen vegyes tannyelvű oktatás fokozatos vezetését írta elő az 1938. őszi tanévkezdésig, szűkíteni akarta a Volksdeutsche Kameradschaft demagóg agitációjának talaját, Németország felé pedig bizonyítékát akarta adni készségének a magyarországi németség igényeinek méltánylására. Miután a Volksdeutsche Kameradschaftot hosszas próbálkozás után sem sikerült rávenni németországi kapcsolatai feladására, a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület 1936. augusztus 20-i közgyűlése a Kameradschaft tagjainak teljes mellőzésével választotta újjá vezető szerveit. A másodfokon is elítélt Basch-t szeptemberben bebörtönözték.

40 A Gömbös halálát követően, Darányi Kálmán vezetésével megalakult kormány (1936.október 12 - 1938.május 14.) a német kormány közbenjárására amnesztiában részesítette ós 1937.január 9-én szabadon bocsájtotta Basch-t. A miniszterelnök május 14-én deklarációt tett a képviselőházban: biztosítja a nemzetiségek jogait, fellép az asszimiláció, a névmagyarosítás erőltetése ellen. Ugyanakkor helytelenítette a nemzetiségi kérdésben kifejtett káros agitációt, amely zavarja a Németország iránti baráti kapcsolatot és együttműködést. 1937. július 15-16-án nyilatkozatcserére került sor a két ország sajtójában: Széli József magyar belügyminiszter a német kisebbség jogainak biztosításáról, Rudolf Hess viszont e kisebbség Magyarország iránti lojalitásáról, s az ügyeiben való külső német beavatkozás mellőzéséről nyilatkozott.

41 Minden maradt azonban a régiben. A Volksdeutsche Kameradschaft veszedelmes előretörésének megfékezésére a Darányi-kormány határozott intézkedéseket vett tervbe, de megvalósításuk elmaradt, mert 1937 novemberében a német kormány egyrészt ígéretet tett arra, hogy Ausztria köszöbön álló bekebelezése során Magyarország németlakta területeit nem veszélyezteti,' másrészt jelezte, hogy ezután Csehszlovákia elleni fellépése következik, közvetlen közelbe hozva Magyarország számára a revíziós lehetőséget, s ezzel kapcsolatban végre intézkedett a csehszlovákiai német kisebbségnek az ottani magyar kisebbség szerveivel való - a magyar kormány által eddig mindhiába sürgetett - intenzív együttműködéséről.

42 Az első területrevízó megvalósulása az Imródy-kormány (1938.május 14 - 1939. február 16.) idejére esett, ós a német-olasz tengelyhatalmak 1938. november 2-i 38 Tilkovszky Lóránt: Tanulmányok a magyarországi szlovákok két világháború közti történteiéről. (Kézirat). 39 11000/1935. ME.sz. rendelet. ^Tilkovszky Lóránt: Harc... Második rész: Somogy megye múltjából 13. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1982. 341-366.p. 41 A két nyilatkozat szövegét közli Johann Weidlein: Geschichte der Ungarndeutschen in Dokumenten, 1930-1950. Schorndorf, 1959. 189-191.p. 42 Tilkovszky Lorant: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején. Századok, 1981. 5.sz. 883-923. 6.SZ. 1091 -1135. p.