Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945
súlyozandó, hogy nem szeparatisztikus tendenciákat érvényesít, hanem az ország területi épségének védelmében lép fel maga is. 13 Merőben más módon fogta fel azonban mindezt Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, ez az ez idő tájt igen nagy befolyású társadalmi szervezet, amely hallani sem akart nemzetiségi területi autonómiákról, jóllehet ezek mellett szólaltak fel a magyar politikai élet olyan tekintélyei, mint 1920.április 14-ón Andrássy Gyula, június 7-én pedig Apponyi Albert is, hanem legfeljebb a megyei önkormányzatok keretében engedett volna a nemzetiségeknek több-kevesebb teret. Kárhoztatta Bleyer és az általa vezetett nemzetiségi minisztérium nyugatmagyarországi vonatkozású politikáját, szlovák autonómia-tervezetét, a nemzetiségek egyenjogúságáról hozott rendeletet, s a Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1919. december 23-án kibocsájtott nemzetiségi iskolarendeletet. 14 Hevesen ellenezte, különösen az ország belső területein nemzetiségi iskolaigónyek támasztását. A Liga propaganda-bizottságát vezető Gálocsy Árpád, miután titkos nyomozást folytatott a nemzetiségi minisztérium ós az azzal együttműködő nemzetiségi vezető személyiségek (pl. a szlovák Dvorcsák Viktor, a német Huber János) tevékenységét illetően, 1920.június 1-jón a különféle nacionalista szervezeteknek (Magyar Nemzeti Szövetség, Ébredő Magyarok Egyesülete, Magyar Országos Véderő Egyesület, Kettőskereszt Vérszövetség stb.) a pesti vármegyeházára összehívott mintegy 200 fős bizalmas tanácskozásán fújta meg a riadót, s szólított fel az erők egyesítésére egy olyan akcióban, amely a nemzetiségi miniszter megbuktatását ós a minisztérium megszüntetésének elérését célozza. Elhatározták, hogy a megyék is bekapcsolódnak. A trianoni béke 1920.június 4-i kényszerű aláírását követő feszült hangulatban került sor június 15-én Pest megye közgyűlésének tiltakozására, illetve a Területvódő Liga memorandumára Simonyi-Semadam Sándor kormányához (1920.március 15 - július 19.), amely az eddigi nemzetiségpolitika felszámolását követelte. 15 A nemzétisógügyi minisztérium ebben a helyzetben tárgyalásokat kezdeményezett a Területvódő Liga Nemzetiségi Bizottságával a nézetek tisztázására. Az 1920 júliusában ankótszerűen folytatott tárgyalások során a meghívott nemzetiségi vezető személyiségek méltatlankodva bizonygatták kétségbevont hazafiaságukat Gálocsy röpiratokban is terjesztett vádjaival szemben, és úgy nyilatkoztak, hogy a területi autonómiát csak szükségből és csak kifelé hangoztatják, annak tényleges megvalósítására nem gondolnak, anyanyelvi, kulturális engedményekkel beérik. A minisztérium szlovák és rutén főosztályát vezető Szviezsényi Zoltán és Kutkafalvy Miklós pedig arra utaltak felszólalásaikban, hogy a trianoni béke aláírása következtében sem veszít aktualitásából a nemzetiségi autonómia proSchwind, Hedwig: Jakob Bleyers Eintritt in den Kampf für das ungarländische Deutschtum. Südostdeutsche Forschungen 1936. 78-115.p. 14 209494/1919. VKM. sz. rendelet. 15 Gálocsy Árpád „Harc az egységes nemzeti Magyarországért" című, Budapesten, 1930.január 25én kert sokszorosított röpirata visszatekint 1920.évi ténykedésére. Egyetlen eddig ismert példánya a prágai Csehszlovák Szövetségi Külügyminisztérium Levéltárában: Archiv Federalného Ministerstva Zachranifcnych Veci, II. sekcia (1918-1939),255 (Politicke veci), 56571/1930., (Pallier budapesti csehszlovák követ melléklete jelentéséhez).
