Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

pagálása.

16 Ezekben a napokban - 1920. június második felében - olyan tervek szövögetése folyt ugyanis, hogy ha az antant hatalmak méltányolnák a magyar kérést, és Magyarország Lengyelország katonai megsegítésére siethetne a szovjet-orosz hadsereggel szemben, akkor lehetőség nyílhatna Kárpátalja, sőt Szlovákia visszaszerzésének megkísérlésére.

17 Teleki Pál kormánya (1920.július 19 - 1921.április 14.) nemzetiségpolitikai türelmessóget hirdetett. Hallerral 1920.augusztus 30-án módosíttatták kifogásolt nemzetiségi iskolarendeletét, s ott, ahol a szülők kívánságára nemzetiségi tannyelvet vezetnek be, külön osztályban történt gondoskodás a magyar tankötelesek magyarul oktatásáról.

18 A területi autonómia kérdése nem jutott nyugvópontra. A Területvódő Liga élénk tiltakozása mellett a nyugat-magyarországi német képviselők 1920.november 8-i proklamációja úgy foglalt állást, hogy e terület a SaintGermain-i és a trianoni békeszerződés világos rendelkezései ellenére továbbra is Magyarország része maradjon, hogy a magyar kormánytól autonómiát követelt. Az emiatti újabb felzúdulás hatására Bleyer benyújtotta lemondását, de azt egyelőre nem fogadták el. Decemberben Ausztriába ós Németországba utazott, s ottani tárgyalásai során egy sajátosan német szempontú érveléssel támogatta a magyar kormány Német-Nyugat-Magyarország megtartását célzó erőfeszítéseit: azt hangoztatta, hogy ha a bácskai és bánáti svábok, az erdélyi és szepesi szászok elcsatolása után még a "burgenlandi" németség is elszakad, a csonkamagyarországi németség könnyen asszimilálódhat, s ez nem német érdek.

19 Bleyer arra érkezett haza külföldi útjáról, hogy Teleki 1920.december 16-án újjáalakított kormányából kihagyták: túlságosan terhessé váltak a kormány számára a Bleyer ténykedését érő egyre hevesebb támadások. A nemzetiségi minisztériumot ezentúl a mindenkori külügyminiszter vezette. A Német-NyugatMagyarország megtartását célzó akciók folytatódtak: december 31-én a kormány Gratz Gusztáv bécsi magyar követ útján azt az indítványt tette Ausztriának,hogy amennyiben lemond e területről, a magyar kormány nemcsak ott, hanem Magyarország egész jelenlegi és revízióval gyarapítandó minden területén biztosítja a nemzetiségi jogokat.

20 A kormányból történt kihajózása ellenére Bleyer 1921 márciusában újabb németországi útra vállalt kormánymegbízást Német-Nyugat-Magyarország megtartása érdekében. De ekkor már nem bízott az ügy sikerében, s titokban nacionalista német nagytőkések (Stinnes, Thyssen) támogatását kereste, hogy e terület elcsatolása esetén a Magyarországon maradó németség számára segítségükkel lapot, kultúrintézményeket létesíthessen. Az ekkor tapasztalt bizalmatlan elzárkózás vele szemben csak a Deutscher Schutzbund 1921 júniusában budapesti tájékozódásra érkezett ügyvezető elnökének, Carl v. Loesch-nek a német külügyminisztérium számára készített eltőrejesztése nyomán szűnt meg: Bleyer 16 Tilkovszky Lóránt: Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júniusában. Baranyai Helytörténetírás 1987/1988. Szerk.: Szita László. Pécs, 1988. 435-478.p. 17 Somogyi Erika: Magyarország részvételi kísérlete az 1920-as lengyel-szovjet-orosz háborúban. Történelmi Szemle, 1986. 2.sz. 313-324.p. 18 48696/1920.VKM.sz. rendelet. 19 Tilkovszky.L.: Die Weimarer Republik und die deutschen Minderheiten im Donaubecken. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 167. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 20 Tilkovszky, L.: Die österreichische Haltung zur Nationalitätenpolitik Ungarns in der Zwischenkriegszeit. Österreichische Osthefte 1981.2.sz. 164-178.p.