Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein
felállítását, ezt követően hozták létre a Dunagőzhajózási Társaság Német Népiskoláinak igazgatóságát (Direktion der Deutschen Volksschulen der DDSG) Pécsbányatelepen, melynek vezetője ós egyben a bányatelepi iskolák német oktatásának irányítója a népinémet, volksbundista Tasch Pál soproni tanító volt. 36 A pécsbányatelepi, vasasi és szabolcsbányatelepi német tagozatokra főleg a Volksbund-tagok gyermekei iratkoztak be, míg a továbbra is működő német nyelvtanfolyamokra inkább a nem volksbundos lakosság járatta gyermekeit. A szülők két csoportja között napirenden voltak a konfliktusok. 37 A magyar tagozaton ugyanakkor német anyanyelvűek is tanultak, így például 1943-ban a pócsbányatelepi társulati iskolában a 496 magyar mellett 14 német és fordítva: a német tagozatra járó 45 tanuló mellett 8 magyar is járt. 38 A tanulókon kívül a felnőtt lakosságnak is lehetőséget teremtettek Pócsbányatelepen a német nyelv tanulására: a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Német Nyelviskolája keretében szervezett tanfolyamot is Tasch Pál vezette. 39 A magyar közigazgatási szervek állásfoglalása a népinémet mozgalommal szemben A báránya megyei fősipán 1938 tavaszától fokozottan figyeltette a pécsi bányavidék hangulatát, mozgalmait. A rendőrkapitányi (a Pécs törvényhatósági jogú városhoz tartozó Pócsbányatelepről) és a csendőrkerületi, valamint pécsi járási főszolgabírói (Mecsekszabolcs ós Vasas) jelentések kezdetben még bizonyos malíciával számoltak be a szociáldemokraták bányavidéki térvesztéséről a DGT német tulajdonba kerülése után. A magyar kormánypolitika vármegyei közigazgatási képviselői szinte hálásak voltak 1938 elején az Első Dunagőzhajózási Tár35 A VKM 33478/Elm.E.1941.sz. intézkedésével rendelte el, hogy a DGT mecsekszabolcsi és vasasi népiskoláiban német nyelvű tagozatokat állítsanak fel. Ezekbe csak azok a szülők gyermekei írhatók be, akik ezt kérik. A VKM ugyanott megengedte, hogy a magyar tagozaton is tanítsák a német nyelvet a 11000/M.E.1935.SZ. rendelet 3.§-ában meghatározott keretekben, azoknak a gyermekeknek a részére, akiknek szülei ezt kívánják. A Magyarországi Németek Szövetségének bejelentése szerint a DGT mecsekszabolcsi népiskolájában 35, vasasi népiskolájában 64 tanköteles szülő kívánta gyermekeinek német nyelvű oktatását. - BML Fóisp. ir. 720/1941 .sz.(nov.24). ^rfj. Tasch Pál 1906-ban, Sopronban született evangélikus vallású tanítót 1940 novemberében alkalmazták a DGT pécsbányatelepi iskolájában. 1940-ben az elemi iskola II. osztályát tanította 35 gyermeknek, a rendes tananyagot magyar nyelven. Hetenként kétszer egy-egy órás német nyelvoktatást tartott a német nyelvtanításra önként jelentkezett elemi iskolai tanulóknak. A különböző osztályokból kikerült tanulók 50-en voltak. Két csoportra osztották őket: kezdőkre és haladókra. Tasch pécsi lakásában német nyelvi különórákat is tartott. - BML Főisp.biz.ir. 134/1941 .sz. A M.kir. rendőrség pécsi kapitánysága jelentése a főispánnak. (1941 Jan.31.) 37 A bányatelepi iskolák nyelvtanfolyamairól és német tagozatairól részletesen ír Tilkovszky Lóránt idézett művében:Német nemzetiségi... 123-127.p. A társulati iskolák tannyelvéről, tanulóinak számáról, nemzetiségéről, a teljesen német nyelvű oktatásról lásd Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24-1943/44 tanévben. Baranyai Helytörténetírás 1979. Szerk.: Szita László. Pécs, 1979. 385-439.p. - Laki János: A népiskolák fejlődése, illetve stagnálása a két világháború közötti Baranyában. Baranyai Helytörténetírás 1982. Szerk.: Szita László. Pécs, 1983. 213-214.p. - Balázs Ferenc, VKM-megbízott iskolastatisztikája: „Kimutatás Baranya megye községi iskoláinak jellegéről, tannyelvéről, a gyermekek által beszélt nyelvről, valamint a rendeletben előírt tanmenet és órarendek helyességéről 1942-1944". In: Szita László : A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében. Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. Szerk.: Szita László. Pécs, 1986. 638-642.p. ^Laki János: i.m. 213-254.p. 39 BML Főisp.biz.ir. 134/1941 .sz.
