Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

Huss-Basch csoport ideológiájának és tevékenységének örököse pedig kifejezetten követelte a német anyanyelvi oktatás bevezetését a magyar mellett párhuzamos külön német tagozatok létesítésének formájában, a német anyanyelvi többségű helységek elemi iskoláiban,

30 így a pécsi bányatelepek DGT-társulati iskoláiban is (Pécsbányatelep, Mecsekszabolcs, Vasas).

31 A magyar kormány azonban kezdetben sikerrel állt ellen a Volksbundnak, és nem engedett a német tagozatok kérdésében. így a pécsi bányavezetés a népinémet bizalmi (majd Volksbund-) csoport nyomására ós javaslatára más módszert választott a németnyelvűség bevezetésére a bányatelepi lakosság körében: 1938 őszétől tanrenden kívüli, önkéntes jelentkezésen alapuló, ingyenes délutáni német nyelvtanfolyamot indított a három bányatelepi társulati iskolában, mely német anyanyelvű írás- és olvasás-oktatást jelentett. E tanfolyamokra meglehetősen nagy számban küldték el a bányatelepi szülők gyermekeiket (1938-ban Pécsbányatelepen 269 tanuló közül 203 jelentkezett a tanfolyamra; az 1939/40es tanévben némileg csökkent a tanfolyamos tanulók száma: a három bányatelepről összesen 197-en jártak német tanfolyamra),

32 de ez a tény nem pusztán a Volksbund hatásának tulajdonítható, hanem nagyrészt annak is, hogy hosszú idő után egyáltalán mód nyílott a német nyelv ápolására, tanulására a bányatelepi lakosság számára is. A Volksdeutsch-mozgalom azonban nem elégedett meg ennyivel, ós nem mondható, hogy az alapigénye teljesen jogtalan lett volna; a német anyanyelvű oktatás bevezetésének követelése semmiképpen nem volt az, legföljebb a kor felfokozott nacionalista légkörében a magyar jobboldali politikai erők és közigazgatási vezetők többségének megítélésében. A rendőrkapitányi és tanfelügyelői beszámolókra támaszkodó, a belügyminiszternek küldött főispáni jelentések többször szólnak ez időben arról, hogy dr. Lakner Sebestyén iskolaorvos, „ismert agitátor", a Basch-csoport bizalmi embere „állandóan propagálja a munkások között, hogy kérjék a német tanítás bevezetését, de eddig a fentebbieken túlmenő intézkedések (a német nyelvtanfolyamok-R.A.) nem tótettek ".

3a Intézkedéseket mégis tettek ez ügyben, mert az 1940. augusztusi bécsi, úgynevezett népcsoport-egyezmény nyomán lehetőség nyílott arra, hogy a német „népcsoport" saját maga szervezhesse meg iskolaügyét.

34 A magyar Vallás- ós Közoktatásügyi Minisztérium 1941 novemberében engedélyezte német tagozatok ^ilkovszky: Német nemzetiségi...i.m. 124.p. 31 „Die Schulfrage noch immer ungelöst".- Országos Levéltár (továbbiakban: OL)

M.kir. Miniszterelnökség II. A.oszt. 17114/1940.(ápr.23.).Főispáni jelentések, 1939. Xerox-másolat, 105.csomó. BML 32

Tilkovszky: Német nemzetiségi...i.m. 123.p. A királyi tanfelügyelő jelentette 1939.jan.27-én a Baranya vármegyei főispánnak: A DGT szabolcsbányatelepi, vasasi, pécsbányatelepi iskoláinak tanítási nyelve magyar, de az 1938/39-es tanévtől kezdve mindháromban indult önkéntes, órarenden kívüli német nyelvű írás-olvasás tanítás, mely ingyenes és díjmentes. - BML Főisp. biz.ir. 42/1939.sz. ^BML Főisp.biz.ir. 42/1939.sz. ^ilkovszky: Ez volt a Volksbund. i.m. 82, 92-93.p. Tilkovszky: Hét évtized...i.m.133-137.p. Tilkovszky: Német nemzetiségi...i.m. 124.p.