Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
vonások „...nagyrészt az illető etnikum számára a területi ós társadalmi munkamegosztás függvényei, s hasonló feltételek között más etnikumoknál is megtalálható". 201 Több szempontból is megerősítik ezt a három megye németségének összefoglaló leírásai. így például Fényes Elek 1841-ben megjelent országleírásában az általános vonás kevés. Tolnában a németség „felette serény" ós szorgalmas. A baranyai németek „munkás emberek", s a somogyiak „igen szorgalmas, fáradhatatlan gazdák". Ezzel ki is merült az általános leírás pozitív része! Legfeljebb még az tartozhat ide, hogy - baranyai vélemények szerint - a házuk körül rendet tartanak. Igaz viszont, hogy a tisztaság nem jellemzi őket. A magyar lakosság számára - különösen Tolnában - zavaró a merev elkülönülés, a sváb öltözethez, nyelvhez való ragaszkodás. Kifejezetten negatív vonásuknak tartják, hogy titkolódzók, perlekedők és „visszatartók". 202 A jellemzés többi része valóban a területi ós társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepet tünteti fel etnikai jellegzetességül, amint ezt a 7. táblázat összefoglalja. 203 7. táblázat A dél-dunántúli németek területi és társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepe mint etnikai „jellegzetesség", Fényes Elek összefoglaló leírása szerint, 1841. Megye A német lakosok érdeme a megye Megye növénytermesztésében állattenyésztésében Tolna Dicséretes dohánytermesztés, dicséretes repcetermesztés Jó lovak tartására megkülönböztetéssel ügyelnek. Baranya Különösen kedvelt a szőlőművelés. Az egész megyében a legyszebb lovakat tartják. Somogy A legtöbb dohányt termesztik a megyében. Kedves foglalatosságuk a szőlőművelés. A jobbágyok között a legszebb lovakat ők nevelik. A szőlő- ós a dohánytermesztés sikerességét a hosszú távú konjunktúra biztosította. A lehetőség - elvileg - mindegyik etnikum számára adott volt. 204 Az em201 Vörös Károly 1980. 545. p. ^Fényes Elek 1841. Tolna megye: II. kötet 300-301. p.,Baranya megye: II. kötet 8. p., Somogy megye: I. kötet 200-202. p. ^A táblázat adatai: Uo. 204 Takács Lajos szerint „...a híres dohánytermelő helyek kialakulása... lényegében az árutermelés kialakulását jelentette". Takács Lajos 1959. 208. p. Horváth Mihály a hosszútévú konjunktúra kezdetét 1775 tájára teszi, mikor is az angol-észak-amerikai háború következtében: „...az elmaradt dohányszállítások Amerikából okozák, hogy e növény iránti kérdezősködések honunkban is sűrűsödvén, annak tenyésztése is terjedtebb lőn". Horváth Mihály 1840. 121. p. Mérey Gyula az angolok 1796-os tengeri háborúja és az 1806. évi kontinentális zárlatnak tulajdonítja a nagy fellendülést. A konjunktúra ingadozását a század közepéig végigkíséri. Lásd: Mérey Gyula 1980. 249. p. és köv. A dohánytermesztés kezdete Baranyában a szerbek érdeme: Andrásfalvy Bertalan 1976. 6. p. A dohánytermesztés kibontakozásának bemutatása Tolna megye példáján: Takács Lajos 1954. A dohányexport kezdeteire: Bayer Márton 1822. 13. p. A konjunktúra végét jelenti a királyi dohányjövedék egyeduralma 1851-tól, a század második felében pedig a dohányzási szokások változása. Mándy György 1971. 166. p. Ugyanis pl. „...A völgységi dohányok füstölni erősek, s ezek burnótnak használtatnak". Fényes Elek 1847. 44. p.
