Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
lített repce csak egyike a termesztésbe vett olajnövényeknek. Az olajütők alapanyaggal történő ellátására több Tolna megyei német falu szakosodott. A növényolaj egy valamivel kisebb méretű, de legalább két generációt átívelő termék-konjunktúra, mely a nagyvárosok repceolajról gázvilágításra történő átállásakor kezdett hanyatlani. 205 A lótartás felé fordulás sajátos szerkezetmódosítással ment végbe, mégpedig a szarvasmarhatartás rovására. A német falvak az ökrök igaerőként való használatát egyre inkább mellőzték, ennek következtében a bikaborjakra sem volt szükségük. Felnevelés helyett vágóba kerültek. A lóállományt községenként tartott „hágómének" javították. A paraszti értékrendben előrébb került a „szép ló, sok ló", amint ezt pl. Boly esetében olvashatjuk. 206 A „szép"azonban mást jelentett, mint a magyaroknál. A tenyészérték igazodott a megváltozott hasznosításhoz:,,...A parasztok lovai kicsinyek, de tüzesek; hanem a német helységek olly erős, szálas lovakat nevelnek, hogy akárminő úri hintóba befogatok". 207 A németeknél a lovak munkaerejének kihasználását három tevékenység tette teljesebbé: a szántás, a vetés és a szekerezés. 208 A paraszti gazdaság ökonómiájában valami célszerű belső arányt érvényesített az állateltartó képesség. Ezért a növénytermelés területén mutatott igyekezet és a lótartás fokozása azzal járt, hogy a juh és szarvasmarha tartását - úgymond keskenyebb határok közé szorították". 209 1845-ben két Baranya-leírás jelent meg, az egyik Haas Mihályé, a másik Hölbling Miksáé . Haas leíró statisztikát, Hölbling kifejezetten orvosi helyleírást készített ós szerkesztett. Adatszolgáltatóik nevét - noha válaszaikra, terjedelmes leírásaikra erősen támaszkodtak - nem adták meg. Haas Mihály a kövekező globális jellemzést adta a megye németajkú lakosairól: a. / Csendes, „fáradhatatlan" munkásságú, gondos emberek. b. / A rendet, „csinosságot", mesterségeket szeretik. cl A föld- és szőlőművelést, lótenyésztést kitűnő szorgalommal űzik. 6.1 Mindezek révén: a baranyai jobbágyok közt többnyire a legvagyonosabbak". ej A törvény és felsőbbség iránt engedelmesek. f. / Becsületszeretők. g. / Nemigen szeretnek valakinek „terhére lenni". 210 A könyv egy másik helyén viszont azt írja, hogy fő tulajdonságuk a „...munkásság és szaporaság". Ismét másutt : „...Munkás, egyszerű és takarékos nép". Addigi, szinte puritán életvitelük azonban megszűnőben van. Közöttük is terjednek Kósa László 1981. 339. p. Lásd még: 82. sz. jegyzet! Z06 Fényes Elek 1841. II. kötet 36. p. ^Uo. I. kötet 198-199. p. 20ö Uo. II. kötet 6. p. 209 Fényes Elek 1847. 45. p. 210 Waas Mihály 1845. 52. p.
