Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
A táj- és népismeret megyénkénti szintézisei A korai statisztikai, államismereti munkákban találjuk az etnikai jellegzetességek leírásának első szintéziseit. A reformkorban a statisztika magában foglalta a föld és népismeretet, az ún. államismét és a gazdaságtant. 196 Mivel a leíró statisztika fejezeteiben a területi beosztást követte, megyénkénti leírásokból állt össze a kép. A felhalmozódó tényanyag pedig megteremtette a lehetőségét az önálló, nagyobb terjedelmű megyeleírásoknak is. Ezek egy része követte a leíró statisztika irányvonalát, más részük inkább a polgári földleírás, illetve az ún. orvosi helyleírás műfajához közelített. A statisztikában ekkor mint „gondolkodás és tselekedet mód"-ot értelmezték a nemzeti karaktert. Egy 1828-as statisztika tankönyv szerint a karakter leírása erkölcsi kötelesség is, mert az államisme keretében ez a „...Státus lakosainak érdeme szerént való méltánylássá..." Egyúttal gyakorlati célt szolgál. Ez az ismeret igen fontos „...a Státus kormányán lévő férjfiúra nézve, a kit tsak a Státus tagjai tulajdonságainak; érzése, gondolkodása ós tselekedete módjának szoros esmerete taníthat meg arra, hogy és mint bánjon azokkal, mint kormányzó? és mit s mennyit várhat tőllök a haza javára? 197 Ma politikai szociológiának mondanánk. 198 A statisztikával hol határos, hol egybemosódik a kor geográfiája. Három ágra oszlik: matematikai-, természeti- és polgári földleírásra, a természeti foglalta magába az antropológiát is. Bár a statisztika egyre inkább önállósult, még mindig sokat „kölcsönzött a földleírástól. Feltehetően azért - írja a „Közhasznú Esmeretek Tára - hogy vonszóbb legyen, s a különféle olvasók s néposztályok szükségeit gazdagabban kielégíthesse". 199 E korban az orvosi helyleírás önálló tudományterület. Valójában nem más, mint „...egyes helyek, faluk leírása, hozzáadásával azon különbféle körülményeknek, mellyek a betegség származására, változására és gyógyítására befolyással vannak". 200 Mindezek révén meglehetősen sok, de vegyes értékű táj- és népismereti adalékot találunk a Dél-Dunántúlról. Vajon az etnikai jellegzetességek kiszűrésére elegendő összehasonlító anyag gyűlt-e össze, vagy csak a felületi jelenségek kelthettek figyelmet? Vörös Károly megítélése szerint kellő forráskritikával felhasználhatja a kutató, hiszen ekkor még a jellegzetesnek tűnő legáltalánosabb 196 7o/dy Ferenc 1868. II. kötet, 63-64., 117-120. p. Csaplovics János pl. eredménytelen kísérletet tett arra, hogy az államleírás helyett népleírásával ún. statisztikai etnográfiát vagy demográfiát alakítson ki. Lásd: Horváth Róbert 1966. 81. p. A földrajzi leírás szempontjainak mellőzéséről: Uo. 103. p. A „statisztikai" etnográfiáról és a „történeti" etnográfiáról: Paládi-Kovács Attila 1985. 8. p. 197 Lassú István 1828. 76. p. 198 W/aír, JerzyJ. 1980. ^"Közhasznú Esmeretek Tára, V. kötet 1833. 306. p. 200 Uo. VIII. kötet 442. p. Amikor Münk Manó 1872-ben természettudományi, orvosi, „fürdészeti", történelmi és statisztikai „tekintetben" készített feldolgozást, munkája „orvosi helyirat" fejezete alá a következőket sorolta: a./ A lakosság fizikai és szellemi tulajdonságai, b./ Esketések és szülések, cl Halandóság. Lásd: Münk Manó 1872. 137-148. p. Bizonyos tekintetben az orvosi helyleírás az orvosi szociológia és a demográfia tudománytörténeti előzménye.
