Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

Az egyházi monográfiáknak most bemutatott néprajzi része egyházközségenként egyedi képet ad, az általánosítás igénye nélkül. Mégis tanulságos kiemelni néhány, kuriózumnak szánt adatot a 6. táblázat szerint. Egy részük a XX. századi életmódnak is jellemzője maradt, vagy mint „tipikus sváb vonás" sztereotípiaként napjainkig él tovább.

195 6 . táblázat „Kuriózumok" néhány „evangélikus sváb falu népleírásában, 1830-1843-as évek. Összevetésük XX . századi adatokkal Kuriózumok Evangélikus papok leírása 1830-1840-es évekből. Párhuzamok a XX. századból. Meredek hegyoldalak megművelése „A telkesek udvarai az istállók mögött hegyre felterjeszkednek és ott többnyire burgonyával és szőlővesszőkkel be vannak ültetve". (Bátaapáti) A svábok a legmeredekebb hegyoldalakat is megművelték. A lemosott földet, a trágyát a hátukon, fejükön hordták fel. így pl. Cikón, Ófaluban, stb. Facipőt, „klumpá"-t használnak Lábbelijük „...sáros időben vagy télen fa czipő". (Keszőhidegkút) A klumpa használatával csizmát, cipőt takarítottak meg. A magyar falvak egy részében átvették a használatát. Kékfestett ruhákat hordanak "A némberek viselete munkanapokban: önkész'rtett kékre festett, derékig nyúló szoknya, kötény, kendő..." (Keszőhidegkút) Takarékosságukra jellemző a sötét ruhák használata. A kékfestett ruhát, kötényt vasárnap is viselték. Ragaszkodnak a német férfiviselethez.Trédkalácsuk kilátszik „A férfiak rövid, térdig érő vászony nadrágot viselnek, amelyhez nem csak szokásbul, de ezen okbul is erősen ragaszkodnak, mivel a dohány műveléshez, melyet szorgalmatosan űznek, legalkalmasabbnak mondják". (Izmény) A XIX. század második felében ez a viselet megszűnt. Napjainkig láthatók azonban ilyen német viseletű Szent Vendel szobrok a német községekben. A kisfiúkat is szoknyában járatják mikor megerősbedik, szoknyácskát varnak a gyermeknek, legyen akár férfi, akár leánygyermek. Ötödik, hatodik esztendőben ruházatban már megkülönböztetik a nemet..." (Izmény) Az 1910-1920-as évekből Véméndről való az utolsó ilyen dokumentált gyermekviselet, a Hernai-hagyaték üveglemezes fotói között. Vannak gazdag és fösvény svábok „Az orvost, gyógyszertárt nem csak a szegények kerülik, hanem a fösvény svábok is, kik a gyógyszertártól félnek". Elutasítják a betegség-magatartást. Lásd az Orvostörténeti Közlemények Völgység-tanulmánya. Uo. 571-572. , 574-575. p. A XX. századi adatok a szerző adattárában. A Hernai-hagyaték fotómásolatai: Baranya Megyei Levéltár Kézirattárában, Pécsett. A betegség-magatartásól lásd : Solymár Imre 1983. 148-152. p.