Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

5. táblázat A nemek közötti munkamegosztás hagyományos rendje két völgységi evangélikus sváb faluban, 1830-as évek Megnevezés Bátapátiban Mucsfán Férfiak Szántanak és mesterséget űznek, fapapucsot, szalmaszékeket, rokkát készítenek, némelyek olajbogáccsal (!), borral, s. a. t. effélével kereskednek, szőlőben dolgoznak. A földeken előforduló munkákat végzik. Nők A szőlőben... szinte úgy valamint a férfiak dolgoznak azonkívül főznek, mosnak, a teheneknek gazt hordanak, a kertet mívelik. A hol két vagy több házas aszszony vagyon egy házban, ott a leg ídősebbik a házi gazdaságot ellátja, főz, varr a gyermekeknek, gondot visel - míg a többiek a mezei gazdaság után járnak. A földeken minden előforduló kapálási s aratási munkákban a nők egyaránt osztoznak a férfiakkal. Felnőttek télen A nők télen fonnak. Télen a férfiak dohánnyal, I az asszonyok fonással fog- J lalatoskodnak. Sok házban I a férfiak takácsok s télen szőnek. Gyermekek A férjfi gyermekek nyáron legelőre hajtják a marhát, a leányok, a legkisebbek is gazt hordanak, télen pedig oskolába járnak. Amikor elhagyják az oskolát... erejökhöz képest mindenféle hasznos munkára fordíttatnak. A gyermekek nyáron a bar- I mot legeltetik, télen oskola- j ba járnak. azonban este mindig meleg vacsorát készítettek. Beosztani-tudásukra jellemző, hogy a házi fogyasztásra szolgáló bort már a hordóban „vízzel mérsékelték".

191 Később ezek a vonások majd úgy tűnnek elénk, mint a „sváb takarékosság, sváb fukarság" sztereotípiái. Ami kívül van, az látszik! - mondották.

192 Holott e korai forrás csak a célszerűséget és a racionalitást bizonyítja. Annál is inkább, mivel a bátaapáti nép „...egy nap alatt rendesen négyszer ül a terített asztalhoz, reggel, délben, uzsonára és estve". A gazdaságcentrikus értékrend egy másik sajátos megnyilvánulása a házasságszerzés módja. Az izményi sváboknál a szülőknek van a kötendő házasságra nagy befolyásuk, csak anyagi szempontokat mórlegelnek..." Az ugyancsak evangélikus német Felsőnánán hasonlóan: Szülők határoznak a házasság kérdésében, szerelemből kötött házasság ritka". Ezek a frigyek igen koraiak - akárcsak ez idő tájt a magyar Sárközben -, s indoklásuk is hasonló.

193 Az izményi lelkipásztor részletesen leírja az „összepárosított gyermek" helyzetét. Amikor kérdőre veszi a házasulandókat, szeretik-e egymást, szabadon kötötték-e ezen fontos és fölbonthatatlan köteléket... tagadó választ ritkán kap, és ha néha vállat von is egyike vagy másika a házasulandóknak... ritkán másíthatja meg a dolgot, mert a kózfogási költségek ekkor már meg vannak téve..." Legfeljebb abban reménykedhet, hogy „...a szerelem, mely eddig még nintsen, minden bizonnyal a lakodalom után beváratik".

194 191 Uo. 572. p. Vesd össze a bőközi magyarok leírásából a beosztani tudással, valamint a mai sváb önjellemzésekkel. A szerző adattárában, Czier Miklóstól (Murga, Bonyhád). 192

Szerző adattárában, Czier Miklóstól. 193 Schram Ferenc 1967. 577. p. A „segédkezek szaporítása" ós a közelgő katona sorshúzás. A felsőnánai sváb pl. a katonai élettől „szörnyen retteg".