Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

pajtájukat, pincéjüket is azzal fedték.

187 A lakásbelső változása is mutatja a gyarapodást. A módosabbaknál feltűnik a komód, a politúros bútor, ennek ellenére azonban a lakás még eléggé elhanyagolt marad. A házbeli tisztaságra, rendre a külső munkák miatt - csak kevés időt fordítanak.

188 A munkaközpontú életvitelt a bátaapáti nép jellemzése szépen ilusztrálja. Rövid mondattal kezdődik: „A nép munkás ós szorgalmatos". Ennek szinte tartalmi kifejtése követi, melyből megfelelő választ kapunk arra, hogy - akkor ós később mi volt a sváb szorgalom „titka": a. / Szorgalmasan dolgoztak a szántóföldeken és a szőlőkben. Elvégeztek minden a maga idejében. b. / Mikor ott megszűnt a munka, odahaza „valami mesterséget" űztek. Ezzel kihasználták a mezőgazdasági munka holtszezonjait. Különösen fontosnak tartották a téli „foglalatoskodást". c. /Egy életrevaló sváb férfi három területen tudta hasznosítani magát: a mezei gazdaságban, a mesterség űzésében és valamiféle kereskedésben. d. / Általánosan érvényesült, hogy „...ki csak erővel bír a családban, az dolgozik is". Egészen kis gyermekkortól kezdve helye volt a gyermekmunkának, kisfiúnál, kislánynál egyaránt. e. f Nem különültek el férfi és női szerepek, a munkában a nők „egyaránt osztoztak" a férfiakkal. f. / Ahol többgenerációs nagycsaládban éltek, kihasználták annak munkaszervezési előnyeit.

189 Gyakorlatilag a felsoroltak azok, melyek száz évvel később is tipikussá tették a dél-dunántúli németek családi munkamegosztását. Látjuk, hogy valamennyi családtag munkaerejére számítottak, s a munkára fordítható időalap maximális kitöltésére törekedtek. Elgondolható, mennyire eredményes az ilyen munkára nevelés! S mindehhez járult a munkavégzés kellő intenzitása. A megfeszített szorgalom belülről jövő kényszerét mutatja a mucsfai asszonyok jellemzése: „Nyáron keveset alusznak, közmondás e nőkről, hogy ezek szakajtó kosárba csücsülve alusznak". A nemek közötti munkamegosztás konkrét formáit az 5. táblázat (lásd következő oldalon) mutatja be, két völgységi falu példáján.

190 Az étkezés színvonala igazodott a munkához, munkacsúcsok idején bőségesebb volt. Bátaapáti leírása érzékelteti a húsételekkel való takarékosságot, beosztást: „...Marha hússal csak vasárnapon él a köznép, ós ekkor is egy, legfellyebb 1 1/2 fontot főznek az egész, sokszor tíz fejből álló család számára, de aratáskor mindennap vagyon birka húsa". Hétköznapokon délebéd főzésére csak nehéz és fáradozó munkák alkalmával..." került sor. Ilyen volt a szőlőkapálás és az aratás. Máskülönben a nyári hónapokban - télen pedig általánosan - csak kenyórbül, sajtbul, vagy túróbúi és borbúi állt a köznép ebédje". Ekkor 187

Uo. 571. p. 188

Uo. 571. p. 189

Uo. 573. p. 190

Uo. 573. p.