Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
gia művelői maguk kezdték keresni a gazdasági magatartás jelenségeit, a nem gazdasági magatartásokban megnyilvánuló gazdasági aspektusokat. Magának a „gazdaságidnak a határait. A „gazdasági ésszerűség" értelmezhetőségét. 24 Ez az „Economic Anthropology". Némileg eltér tőle a Magyarországon művelt ún. gazdasági néprajz, mely a gazdasági antropológiából, az európai etnológia eredményeiből egyaránt merít, s feladatának tartja a néprajzi tényanyag gazdasági nézőpontból való megvilágítását. 25 Újabban a néprajzkutatók kis csoportja vállalta föl a nemzeti kultúrák antropológiai szempontú tanulmányozását ós a történeti antropológia hazai kifejlesztését. 26 Az antropológia - elsősorban az angolszász nyelvterületen ós tágabb értelemben - az emberről szóló általános tudomány. Szándóka szerint integrálja az etnográfiát, archeológiát, szociális gazdaságtant, nyelvtudományt és a lélektant. 27 Napjaink hazai antropológiai kutatása lépéshátrányban van. A régi magyar antropológia szűkebb értelemben vett embertan maradt, ezért csak periférikusán foglalkozott a lelkialkat sajátosságaival, a nemzetiségi habitussal. Forrásai a népleírások, népjellemzósek lehettek volna - az ebből adódó módszertani gondokkal. 28 A gazdasági antropológia a primitív kultúrák, másodsorban az ún. paraszttársadalmak gazdaságának kutatásával foglalkozik. 29 Maurice Godelier szerint a gazdaságantropológusnak a kutatott rendszer fejlődési lehetőségeit, dinamizmusát kell tanulmányoznia, rekonstruálva a kibontakozás vagy leépülés folyamatát. 30 Újfajta látásmód kell, hogy segítse, ezáltal „különös és meglepő" jelenségeket fedezhet fel az elvont fogalmak árnyékában. 31 Nemcsak a gazdaságiaknak, de a társadalmi vonatkozásoknak is megvan a maga gazdaságantropológiai vetülete. 32 Az antropológián belül önálló kutatási terület jutott a kulturális antropológiának. Uo. 12-14. p. Megjegyezzük, hogy Davis az 1980-as évek antropológiáját hasznosnak tartja a történész számára is. A társadalmi kapcsolatok „eleven" folyamatait az antropológia mindenképpen alapos megfigyelés nyomán mutatja be. Érdekes magyarázatokat ad a szimbolikus viselkedésekre. Jól érzékelteti a társadalmi rendszer részeinek egymáshoz való illeszkedését. Végül erőssége a kultúraközi összehasonlítás. Vö.: David, Natalie Z. 1984. 17. és 23. p. Az antropológia elméletének áttekintése az utóbbi három évtizedből: Ortner, Sherry B. 1988. 25 Paládi Kovács Attila 1973. 367. p. 26 Három áttekintést emelek ki: Hofer Tamás 1984., Uő. 1988., Klaniczay Gábor 1984. 27 LiptákPál 1977. 105. p. 28 Bartucz Lajos 1938. 217.p. ^Irodalmából: Sárkány Mihály 1970. 347.p. Godelier, Maurice 1981. 9.p., Wolf, Eric R.1973. III. és IV. fejezete. Paládi-Kovács Attila 1973. 367.p. ^Godelier, Maurice 1981. 49 . és 10-13. p. 31] Davis, Natalie Z. 1984. 23. p. 32 Godelier, Maurice 1981. 13-14. p.
