Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
Értékkutatásokat végez, keresi a magatartás kulturális determinánsait. 33 Társadalomkarakter feltárásai figyelemreméltóak. 34 Történész és antropológus - eltérő szemléleti alapja miatt - egyhamar nem talál közös nevezőre. Mindkettőjük gondolkodását megtermékenyítheti azonban a másik. 35 Azt, hogy az adott termelési struktúrával milyen értókvonzatok járnak együtt a gazdaságban, szellemi életben, erkölcsökben, aszociológia vizsgálja. 36 Az eddigi kutatások szerint a XIX-XX. századi Magyarországon a paraszti életformának három alapvető típusa volt. Ezek egyike a magyarországi német parasztságé. 37 További lehetőségeket látunk a gazdasági magatartás órdekszempontú bemutatásában. Rendszerezhető lenne az előnyszerzésben, előnymegtartásban, hátrányelhárításban megmutatkozó gazdasági viselkedés. 38 Andrásfalvy Bertalan mutatta be azt a sajátos szimbiózist, mely az adott tájban élő etnikai csoportoknál egyszerre jelenti egymás létének feltételezését, ugyanakkor egymás kihasználását is. A kikristályosodó saját értékrend, a „más"-ság egyben önmeghatározás is : „Nem maga a föld, a gazdasági lehetőségek önmagukban, hanem a másik, a többi népcsoport eltérő értékrendje alakította ki a jellegzetesen sváb magatartást..." írja régiónkról. 39 Az ellentétes értékrendek összeütközését éppen a baranyai Hegyhát példáján mutatta be először. 40 Külön-külön rá kell mutatnunk azokra a tényekre, melyeknél az etnikai sajátosságok a felekezeti hovatartozás jegyeit viselik magukon. Amíg a kulturális differenciáltság egyik fő tényezője az etnikai tagolódás, az integráló tényezők egyik legfontosabbika a vallás. 41 Sajátos értékkutatási terület a presztízsértékek feltárása. A paraszti presztízsértékek három történeti modellje közül a magyarországi németekére az a jellemző, melynek középpontjában a „megalapozottság" presztízse áll. 42 Az 1930-as években a neves néprajzkutató, Bercze Nagy János a hazai germanisztika feladatának szánta a németség gazdasági etikájának feltárását. Egy munkaközpontú életvitel kutatása - a munka és munkaerkölcs történeti megkö33 Váriné Szilágyi Ibolya 1987. 85-86. p. 34 Hankis Elemér 1986. 113. és 120. p. 35 A kérdés kifejtését lásd: Gaunt, David 1984. 8-10. p. ^NádasiÉva 1985. 23-26. p. 37 A három tipus: a magyar, a német és a cigány. A német tipus leírását lásd: Gunst Péter 1985. 495. p. ^Hunyadi Zsuzsanna 1982. 204-206. p. 39 Andrásfalvy Bertalan 1985. 454-456. p. Vesd össze még: Uő. 1986. ^Uő. 1973. 105-110. p. A Völgységben megkezdett kutatásokra utalt: Uő. 1974. 142.p. 41 Bartha Elek 1984. 97-100. p. 42 Jávor Katalin kutatása nyomán. ^Bercze Nagy János egy magánlevelében írja: „...hazai német népünk maszlagolói vakmerő elkülönülő politikai célokat tűztek maguk elé, ahelyett, hogy a németség becsületes, szorgalmas és jó intenciójú feltárásával szolgálatot tettek volna a magyarországi germanisztikának, s ezen keresztül a magyarságnak..." Közli: Dömötör Sándor 1983. 157.p.
