Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
GAZDASÁGCENTRIKUS ÉRTÉKREND, GAZDASÁGI MAGATARTÁS. ADALÉKOK A DÉL-DUNÁNTÚLI NÉMETEK MENTALITÁSTÖRTÉNETÉHEZ SOLYMÁR IMRE Samuelson híres közgazdaságtana állítja egy helyütt, hogy a kisebbségi csoportok, etnikumok minden társadalomnak „jelentős közgazdasági kihívást" jelentenek. Különösen, ha prosperitást mutatnak. De lehet-e az adott prosperitás „faj" kérdése? 1 Vajon milyenek voltak, mielőtt a „nekilendülés" 2 megkezdődött volna? Mit hoztak magukkal és mit őriztek meg abból a „másság"-ból, melyet a köznapi tapasztalat oly régóta igazol? Hogyan függ össze az ún. nemzeti jellemük eltérő gazdasági viselkedésükkel? A nemzeti jellem - melyről ugyancsak Samuelson mondja - „... semmit sem magyaráz, de egy reális jelenségre utal". 3 Annál is inkább, mert a gazdasági sikerek mögött gyakran ott rejtőzik egy sajátos, kultúrához kötött értékkoncepció, az etikai értékrendek bizonyos kontinuitása, mely jelentős befolyással bír a gazdasági növekedésre. 4 Az a valami, amit Nyiri Kristóf - a hagyomány filozófiájáról szólva - a fogalomkör legtávolabbi pontján helyez el, többnemzedóki létezéssel. A történelmi tapasztalatok lecsapódása, mely a viselkedési minták alapján hagyományozódik. 5 Szellemi, lelki beállítottság, egy csoport összmagatartása: a mentalitás. 6 Ami gyökértelennek látszik, s mégis igen mélyről, messziről jön. 7 Való igaz, hogy nincs „időtlen, sorsszerűén elrendelt, öröktől fogva adott és örökkótig tartó" nemzeti jellem. De vannak a nemzeti mentalitásnak olyan sajátosságai, melyek - többek között - a gazdasági magatartásban érvényesülnek. Elfogadjuk Pach Zsigmond Pál összegzését, hogy ti. egyes mentalitásjegyek, így gazdasági vonatkozásúak is, oly tartósan rög^Samuelson, Paul A. 1976. 172. és963-965.p. "^Nekilendülés, vagy „take-off". A repülés területérői vett analógia alapján, Rostow terminológiája szeint: Samuelson, Paul A. 1976. 966. p. A terminológia értelmezése a gazdasági antropológiában, lásd pl.: Godelier, Maurice 1981. 33. p. A „tipikus nekilendülés" előfeltételeinek megteremtődéséről, gazdaságtörténeti felfogásban Gerschenkron, Alexander 1984. 136. p. 3 Samuelson, Paul A. 1976. 978. p. 4 A kalasszikus kérdésfeltevés: „...gyorsan növekvő országokban miért buzgólkodnak, a lassan növekvő országokban pedig miért lustálkodnak az emberek?" Részletes kifejtése: Olson, Mancur 1987. 140. p. A társadalmi és az ökonomista megközelítés váltakozásáról: Polányi Károly 1976. A világvallások gazdasági etikájáról: Weber, Max 1982. 291-388. p. Szép példa a konkrét feldolgozásra, a japán konfucionizmus társadalmi-gazdasági hatásának értékelésével: Móczár József 1987. 12., 14., 27.p. és köv. 5 Nyiri Kristóf 1988. 553. p 6 Bartha Lajos 1981. 137. p. 7 Le Goff, Jacques 1976. 686. p.
