Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
ződhetnek, hogy hosszasan túlélhetik azokat a gazdasági-társadalmi viszonyokat, amelyek alapján létrejöttek". 8 A mentalitás reformja - korunk egyik aktuális gazdasági kérdése. 9 Most azonban - történeti stúdiumként - a dél-dunántúli németek gazdasági mentalitásának, gazdasági viselkedésének történeti áttekintését kezdjük meg. Az alapkérdés mindenekelőtt az: jogosan tart-e igényt témánk a tudomány érdeklődésére, s ha igen, milyen nézőpontokból? Gazdaság, mentalitás, gazdasági magatartás A gazdaságtörténet mindig is feladatának tartotta annak feltárását, hogy hogyan gazdálkodtak az emberek különböző társadalmi rendszerekben, társadalmi szituációkban. Egy részterület a gazdasági viselkedés, gazdaság-történeti nézőpontból. Ahogy Witold Kula írja: a gazdasági viselkedés „többnyire nem kívánt és nem tudatosított eredményeként" jön létre egy „ismétlődő összefüggések által meghatározott rendszer", a gazdasági rendszer. Ettől kezdve maga is megszabja az emberek gazdasági viselkedését. 10 A mentalitástörténet - Le Goff szerint - a „lassúság története". Miközben minden változóban van, a mentalitás változik a leglassabban. 11 A mentalitástörtónósz a társadalomtudományok széles körű bevonásával dolgozik, így egy kissé etnológussá, szociológussá, társadalompszichológussá kell válnia. Tudományszaka - úgymond - „egymással ellentétes törekvések fókusza, melyeket a modern történetírás dinamikája szorít rá a párbeszédre". 12 A történeti források között nem sokat válogat, szinte minden forrást szóra bírhat. „A mentalitástörténet nem egyéb, mint egy bármilyen kútfő sajátos olvasata". 13 Tudománytörténeti megközelítést kínál a néprajz tudománytörténete és a nemzeti jellemkutatás történeti bemutatása. Kósa László és Lackó Miklós munkássága nyomán a közelmúltban jelentek meg a magyar nemzetkarakterológia, nemzeti jellemkutatás összefoglaló értékelései. 14 Másfél évszázad témába vágó munkái „...a történetírásnak...kevés hasznot hoztak" - mondja Szász Zoltán. 15 Pach Zsigmond Pál koncepciója szerint a tudomány a továbbiakban „...nem azt vizsgálná, hogy milyen a nemzeti jellem, hanem azt, hogy a nemzetkarakterológiát az egyes időszakokban, a különböző politikai viszonyok közepette hogyan 8 Pach Zsigmond Pál 1982. 402. p. 9 A nemzetkarakter szerepe a mai gazdaságban: Lengyel László 1987., Uő. 1988. A mentalitás reformjáról: Inotai András 1988. 10 Ku/a, Witold 1985. 205. p. 11 Le Goff, Jacques 1976. 686. p. 12 Uo. 685. p. 13 Uo. 687. p. 14 A magyar néprajz tudománytörténetét adja: Kósa László 1989. A nemzetkarakterológiák tudománytörténeti feldolgozását: Laczkó Miklós 1985. Uő. 1987. Uő. 1988. Korábban tartalmas összefoglalást adott ugyanennek egy szakaszáról.: Bartucz Lajos 1936. 15 Szász Zoltán hozzászólása a Történettudományi Intézetben megtartott vitán. Lásd: Laczkó Miklós 1987. 25p.
