Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez

szinte az orrunk előtt, miközben állandóan támadták hát- és oldalvódünket, s pp igyekeztek betörni nagyobb erőkkel..." - írta a fővezér parancskönyvóben. A szövetséges hadsereg viszont tüneményes gyorsasággal helyezkedett el a már sokezerszer begyakorolt három hadrendes állásába, balszárnya a szalánke­méni dombokra, a jobbszárny a Verdnik-hegy emelkedőire. Badeni először telje­sen biztos volt, hogy a Zimony felől előrenyomuló fősereg most itt felveszi a harcot. így kétségkívül előnyös helyzetben várta az összecsapást minden el­képzelhető adottságot, erdőt, vizet kihasználhattunk. A tüzérség előröl és ke­resztbe fogta a szóles síkságot, ahol ellenünk haladniuk kellett volna..." - írta 18-i naplójában. Azonban az előbb írtak történtek: „Króedin emelkedőit megke­rülve, egész éjszaka vonulva a Kosavac emelkedőire nyomultak, ós ott hajnal­ban már láthatóan földsáncok és védelmi árkok építésével is viszonylag jó védelmi helyzetbe kerültek." 23 Ezzel a zseniális hadműveleti változtatással ismét a török sereg került nagy előnybe. A szövetségesek hátába kerülve, egyetlen éj­szaka ós kora hajnalban fordították a maguk javára zimonyi kivonulásuk hátrá­nyait. Újra, ha közel sem olyan színvonalú, de kétségkívül hatalmas sáncrendszert építettek ki egyetlen éjszaka alatt. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy az egész hadsereg dolgozott ezen. Kora reggel csak a török jobbszárnyon nem lehetett látni vódműveket. Az idevágó hadinapló szövege jól mutatja, hogy milyen meglepetés volt ez a keresztény hadvezetés számára is: minden előny elveszni látszott, nem akartuk hinni, hogy valamennyi tervünk az ellenség ra­vaszsága ós hihetetlen gyorsasága miatt elveszni látszik. A kétségbeesést azon­ban legyőzte a veszély, mely a dragonyos ezred pusztulásával, s a Dunán elpusztult hajóink és a péterváradi muníció teljes elrablásával óráról órára nehe­zedett ránk. De a folyton növekvő összecsapásokból az ősi ellenség elbizako­dottsága is erősödött... az egész hadsereg két óra alatt az ellenség szeme láttára, aki mit sem tett ez ellen, megfordult, ós szemben álltunk újra. A ko­rábbi nagy csaták tapasztalatai nem múltak el nyomtalanul, s a begyakorlottság óriási előnyöket hozott ismót. Egy teljes hadsereg a felállt háromsoros hadrend­ből száznyolcvan fokos fordulatra volt képes, a fővezér szavai szerint két óra alatt. Ezzel a mozdulattal, ha nem is egyenlítette ki a fővezér a hátrányt teljesen, de csaknem egyenlő eséllyel vehették fel a küzdelmet. A szalánkeméni nagy csata elemzésekor döntőnek kell tartanunk azt az óriási taktikai küzdelmet, ame­lyet tehát a két vezér ós a két hadsereg augusztus 19-én tizenegy óráig végre­hajtott. A szövetséges hadsereg előtt egy elsáncolt török fősereg megtámadásá­nak feladata állt, s mivel mellékakciókban egyre romlott a szövetségesek pozíci­ója (főleg a Dunán kerültek válságos helyzetbe), az azonnali támadás elkerülhe­tetlenné vált. 25 Rövid bevezetőnket követően közölt dokumentumok minden kérdésre az egy­korúak szemével és ismereteik alapján rendkívül részletes képet adnak az au­gusztus 19-e dél és éjfél között lezajlott csatáról, rohamokról. A csata kétségtelen csak a Johann Dünnewald tábornok vezette fergeteges lovastáma­dásokkal dőlt el. A nap folyamán többször vált kétségessé a győzelem. Ezt a tö­^GLA Karlsruhe.Grossh Haus- und Staatsarchiv 1. Personalien: BB.11. Kriegssache 1691/92. (Handbuch...) 23 Kriegsarchiv Wien.AFA Türckenkrieg.Fasc.8. 563-569.folio. 24 Lásd a naplót a 19. sz. jegyzet alatti hivatkozásban. 25 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom