Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

Lakóhely szerinti megoszlás 1867-1895 Község száma Névmagy. % Helységek neve száma 1,. 1 108 52 Pécs 2. 1 16 7,5 Mohács 3. 1 6 3 Villány 4. 1 5 2,5 Siklós 5. 1 4 2 Abaliget 6. 3 3-3 4,5 Beremend, Ibafa, Erdősmecske 7. 13 2-2 12,5 Boly, Dárda, Dunaszekcső, Egerág, Garé, Hercegszőllős, Mágocs, Máriakéménd, Pócsvárad, Romonya, Sásd, Üszög, Vajszló 8. 33 1-1 16 Babarc, Bár, Baranyabán, Baranyavár, Bellye, Bogád, Egerszeg, Görcsöny, Harkány, Hidas, Horváthertelend, Hosszúhetény, Karancs, Kisvaszar, Kovácsszénája, Laskafalu, Lovászhetény, Magyarbóly, Malom, Mecsekjánosi, Mecseknádasd, Mecsekrákos, Meződ, Nagyárpád, Nagytótfalu,Peterd, Sámod, Szabolcs, Szalánta, Székelyszabar, Szentlőrinc, Turony, Vásárosdombó. Összesen 54 207 100 Pécs városában több névmagyarosítás történt, mint a megye összes községében együttvéve. Azt, hogy a névmagyarosítás elsősorban urbánus jelenség volt, az is bizonyítja, hogy a névmagyarosítók 52%-a pécsi. A pécsi névmagyarosítások a város ipari-kereskedelmi, igazgatási funkciójával függtek össze.

90 A névmagyarosításnál ekkor elsősorban a város iskolai, egyházi, hivatali és katonai jellege játszott szerepet. A 108 pécsi névmagyarosító közül 16 katona, 18 hivatalnok, 26 értelmiségi (2 lelkész, 7 hittan-, 3 joghallgató, 3 ügyvédjelölt ...), 24 iparos-kereskedő, 12-12 pedig ismeretlen foglalkozású, ill. kiskorú volt. Mohács kivételével, ahol 16-an magyarosították meg nevüket, más községekben (Villány, Siklós, Abaliget, Beremend, Ibafa, Erdősmecske) csak néhány, 13 90 Pécs város funkcióiról lásd Ruzsás Lajos: Pécs gazdasági fejlődése a jogi felszabadulástól, 1780-tól az I. világháború végéig. In: Tanulmányok Pécs város történetéből. Szerk.: Sándor László. BML Pécs, 1982. 22-25. p.