Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

Etnikum Szám % Foglalkozás Szám Vallás Szám kereskedő 2 kocsmáros 1 földműves 3 ismeretlen 10 kiskorú 8 2. zsidó 65 40 jogász 4 izr 64 hallgató 3 rk 1 tanuló 1 katona 6 hivatalnok 4 gazdatiszt 1 orvos 2 hírlapíró 1 iparos 1 kereskedő 17 ismeretlen 11 kiskorú 12 3. horvát 15 9 tanár 1 rk 15 lelkész 1 hittanhallg. 2 csendőr 2 hivatalnok 2 erdőtiszt 1 pincér 1 iparos 1 földműves 1 kiskorú 3 4. szerb 1 1 bérlő 1 gkel 1 5. egyéb 14 8 hivatalnok 2 rk 13 katona 2 ref 1 csendőr 3 iparos 2 ismeretlen 5 összesen 164 100 164 164 Az 1867 és 1880 közötti - számát tekintve jelentéktelen, félszázat sem elérő névmagyarosítók zöme, 77%-a a németek közül került ki. 61%-uk Pécsett, négyen - a tanító, a jegyző, a lelkész ós a molnár - Abaligeten, ketten Mohácson, a többiek a megye egy-egy községében laktak. Valamennyien római katolikus vallásúak. Hármuk foglalkozása ismeretlen. Az ismert foglalkozásúak között volt egy kereskedő, két iparos (egy cipész ós egy molnár), két katonatiszt, egy börtönőr. A többiek valamennyien értelmiségiek (tanító-tanár, lelkész, jogász, ill. hallgatók...), hivatalnokok. A zsidók száma (5) és aránya egyaránt kicsi. Egy kivételével valamennyien pécsiek voltak. A szerbeket és horvátokat szinte nem érintette a névmagyarosítás, számuk elenyésző. Az 1867 ós 1880 közötti 43 nóvmagyarosító egy görögkeleti és 5 izraelita kivételével római katolikus volt.