Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

„Miután több ízben tapasztaltatott, hogy a névváltozások tárgyában ide felterjesztett kérvények ós az azokat kísérő hatósági véleményes jelentések hiányosan szerkesztetnek és nem szabályosan sze­rettetnek fel, amennyiben a névváltoztatások engedélyezéséhez megkívántató kellékek kellőkép elő­tüntetve nincsenek, jövőre nézve való miheztartás végett értesítem a törvényhatóságot, miszerint a névváltoztatások iránt beadott folyamodványok az elintézés könnyítése s gyorsítása végett rendesen csak kellőleg felszerelve s indokolva terjesztendók fel. Különösen pedig az illetők születési bizo­nyítványaik, esetleg hiteles atyai vagy gyámhatósági beleegyezés csatolandó, az illetőség helye megjelölendő, és lehetőleg az illetőségi hatóságnak nyilatkozata bemutatandó, az esetben pedig, ha folyamodók nem illetőségük helyén tartózkodnának, a tartózkodás helyén lévő közigazgatási ható­ságnak nyilatkozata is - tekintettel főkép az illetők ott tartózkodási idejének tartamára és ezen idő alatt tanúsított magaviseletére -, melléklendő, továbbá közlendő folyamodóknak foglalkozása; vé­gül a folyamodványok, netalán keletkezhető zavarok elkerülhetése végett, folyamodók sajátkezű alá­írásával, esetleg pedig tanúk által hitelesített keresztvonással lesznek ellátandók." 67 A fenti körrendelet ellenére az alispáni felterjesztésekkel továbbra is gond volt, ezért a belügyminiszter megrótta a megyét. „Minthogy pedig a megye közönsége többszöri felhívásaim dacára a névváltoztatási kérvényeket az illetőségi bizonyítvány nélkül terjeszti fel, és ez által az ügymenetet indokolatlanul lassítja, ezen­nel szigorúan meghagyom a megye közönségének, hogy jövőben az 1881. évi november 6-án 54017 sz.a. kelt körrendeletem értelmében csakis az illetőségi hatóságnak a fent jelzett kellékekkel bíró nyilatkozatokkal ellátott kérvényeket mutasson be." A foglalkozást sem tüntették fel mindig a kérvényekben, ezért a belügyminisz­ter 1886.jan. 31-i 5229/VII sz. körrendeletében újból elrendelte: „A névváltoztatások iránt benyújtott folyamodványokban, az illetők foglalkozása gyakran nem lé­vén kitéve, ezen folyamodványok felszerelésére nézve 1881. évi november hó 6-ról 54017. szám alatt kert körrendelet kapcsán felhívom a törvényhatóságot, legyen figyelemmel arra, hogy a felter­jesztendő folyamodványokban a névváltoztatást kérők foglalkozása megjelöltessék." 9 A fenti egymást követő rendelkezések dacára a Baranya megyei névváltoztatási kérvények egy részét továbbra is hiányosan felszerelve terjesztették fel a belügy­minisztériumba. Ennek alapvető oka a megyei tisztikar közömbössége lehetett, akik nem törődtek a névmagyarosításokkal, hiszen nem voltak annak lelkes hí­vei, akárcsak a pécsiek. A névváltoztatások anyakönyvekbe történő bejegyzése után szükségképpen felmerült, hogy a változásokat a törvényhatósági másodpéldányokba is át kell vezetni. Ezt az 1885. jan. 8-i 872/VII sz. belügyminiszteri körrendelet tartalmaz­ta. 70 A névváltoztatásoknak a törvényhatóságoknál őrzött anyakönyvi másodpéldá­nyokban való bevezetése azért jelentett problémát, mert a lelkészek a másodpél­dányokat hiányosan küldték be. Ezért az 1885. nov. 23-i 28862 sz. vallás- ós közoktatásügyi miniszteri körrendelet elrendelte az 1827. évi 23. tc. valamint az 1862. márc. 15-i 10394. sz. helytartótanácsi körrendelet értelmében, hogy a lel­67 BML Bvm. alisp. ir. 1527/1886. 68 U. o. 5120/1882. 89 U. o. 1527/1886. 70 BML Pécs város tan. ir. 782/1885.

Next

/
Oldalképek
Tartalom