Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

készek az anyakönyveket két példányban vezessék, az egyik példányt küldjék be a levéltárba, a hiányokat pedig utólagosan pótolják. Az anyakönyvi másod­példányokat szükség esetén a mulasztó lelkész költségére hatóságilag fogják beszerezni. 71 A névváltoztatásokon kívül a törvényesítéssel, örökbefogadással vagy más okokból kiigazított nevek utólagos bejegyzését az anyakönyvek első és másod­példányaiba az 1890. aug. 30-i 31741 sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri ós az 1890. szept. 26-i 64053/1.1 sz. belügyminiszteri körrendelet rendelte el. 72 Az állami anyakönyvvezetést szabályozó 1894. évi 33. tc. és a 60000/1895. júl. 29-i BM utasítás 63.§-a ugyancsak intézkedett a családnév engedélyezett meg­változtatásának anyakönyvi bejegyzéséről. 73 A névváltoztatásoknál az illetőség azért volt lényeges, mert csak magyarorszá­gi illetőségű személyek kérhették nevük megváltoztatását. A diplomáciai bonyo­dalmak elkerülése miatt a magyarországi illetőséget hivatalosan is igazolni kellett. Külföldi szüle.tésű, de magyarországi illetőségű személyek kérvényezhet­ték családi nevük megváltoztatását, de az anyakönyvi bejegyeztetés már csak a belügyminisztérium útján történhetett az 1881. dec. 5-i 58193 sz, belügyminiszte­ri körrendelet szerint. Általában az illetőség igazolása jelentette a kérvényezők számára a legnagyobb gondot. 74 A baranyai névmagyarosítások (1867-1895) Az engedélyezett névváltoztatások jegyzékét a belügyminisztérium 1867-től fél­évenként kiadta, 1884 második felétől ki is nyomtatta. 75 A kimutatás tartalmazta a kérelmező eredeti és felvett családnevét, a családfő és gyermekeinek foglalko­zását, lakóhelyét, születési helyét és évét, vallását, valamint az engedélyt tartal­mazó miniszteri rendelet és a hivatalos lap számát, ahol közhírré tették (3.sz.melléklet). Sajnos éppen a foglalkozási rovat volt az egyetlen, melyet hiá­nyosan töltöttek ki. Ez az elsőrangú forrás lehetőséget nyújt a névmagyarosítások etnikai, vallási, foglalkozási, lakóhelyi, névválasztási szempontból történő vizsgálatára, hiszen az egyéb - idegen névről idegenre, magyarról magyarra való - névváltoztatások viszonylag könnyen elkülöníthetők. Nehezebb kérdés, hogy ki az, aki baranyainak, ill. pécsinek tekinthető. Aki itt született vagy itt lakott vagy itteni illetőségű. Tanulmányunkban a lakóhelyet vet­tük mórvadónak. Elsősorban azért, mert ha a Baranyában lakó és az itt született nóvmagyarosítókat összevonnánk, hamis, felnagyított képet kapnánk. Ugyanis a baranyai születésű, de már nem itt lakó névmagyarosítók zöme budapesti lakos 71 BML Bvm. alisp. ir. 588/1885. 72 U. o. 13317/1890. 73 Magyarországi rendeletek tára. 1895. I. köt. 71. sz. 452-696. p. 74 BML Pécs város tan. ir. 13018/1881. Vö. Telkes i. m. 78-79. p. Az illetőségről lásd pl. Linka Ott­mar: A községi illetőség. Bonyhád, Raubitschek Izór, 1907. 65 p. 75 BML Vármegyei lymbus, névváltoztatási engedélyek. 1867-1913. A hiányzó 1884, 1891. évi első és az 1883, 1891, 1893, 1894. évi második félévi kimutatást a Somogy Megyei Levéltárból kölcsö­nöztük, amelyért ezúton is köszönetet mondunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom