Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

készek az anyakönyveket két példányban vezessék, az egyik példányt küldjék be a levéltárba, a hiányokat pedig utólagosan pótolják. Az anyakönyvi másodpéldányokat szükség esetén a mulasztó lelkész költségére hatóságilag fogják beszerezni.

71 A névváltoztatásokon kívül a törvényesítéssel, örökbefogadással vagy más okokból kiigazított nevek utólagos bejegyzését az anyakönyvek első és másodpéldányaiba az 1890. aug. 30-i 31741 sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri ós az 1890. szept. 26-i 64053/1.1 sz. belügyminiszteri körrendelet rendelte el.

72 Az állami anyakönyvvezetést szabályozó 1894. évi 33. tc. és a 60000/1895. júl. 29-i BM utasítás 63.§-a ugyancsak intézkedett a családnév engedélyezett megváltoztatásának anyakönyvi bejegyzéséről.

73 A névváltoztatásoknál az illetőség azért volt lényeges, mert csak magyarországi illetőségű személyek kérhették nevük megváltoztatását. A diplomáciai bonyodalmak elkerülése miatt a magyarországi illetőséget hivatalosan is igazolni kellett. Külföldi szüle.tésű, de magyarországi illetőségű személyek kérvényezhették családi nevük megváltoztatását, de az anyakönyvi bejegyeztetés már csak a belügyminisztérium útján történhetett az 1881. dec. 5-i 58193 sz, belügyminiszteri körrendelet szerint. Általában az illetőség igazolása jelentette a kérvényezők számára a legnagyobb gondot.

74 A baranyai névmagyarosítások (1867-1895) Az engedélyezett névváltoztatások jegyzékét a belügyminisztérium 1867-től félévenként kiadta, 1884 második felétől ki is nyomtatta.

75 A kimutatás tartalmazta a kérelmező eredeti és felvett családnevét, a családfő és gyermekeinek foglalkozását, lakóhelyét, születési helyét és évét, vallását, valamint az engedélyt tartalmazó miniszteri rendelet és a hivatalos lap számát, ahol közhírré tették (3.sz.melléklet). Sajnos éppen a foglalkozási rovat volt az egyetlen, melyet hiányosan töltöttek ki. Ez az elsőrangú forrás lehetőséget nyújt a névmagyarosítások etnikai, vallási, foglalkozási, lakóhelyi, névválasztási szempontból történő vizsgálatára, hiszen az egyéb - idegen névről idegenre, magyarról magyarra való - névváltoztatások viszonylag könnyen elkülöníthetők. Nehezebb kérdés, hogy ki az, aki baranyainak, ill. pécsinek tekinthető. Aki itt született vagy itt lakott vagy itteni illetőségű. Tanulmányunkban a lakóhelyet vettük mórvadónak. Elsősorban azért, mert ha a Baranyában lakó és az itt született nóvmagyarosítókat összevonnánk, hamis, felnagyított képet kapnánk. Ugyanis a baranyai születésű, de már nem itt lakó névmagyarosítók zöme budapesti lakos 71 BML Bvm. alisp. ir. 588/1885. 72 U. o. 13317/1890. 73 Magyarországi rendeletek tára. 1895. I. köt. 71. sz. 452-696. p. 74 BML Pécs város tan. ir. 13018/1881. Vö. Telkes i. m. 78-79. p. Az illetőségről lásd pl. Linka Ottmar: A községi illetőség. Bonyhád, Raubitschek Izór, 1907. 65 p. 75 BML Vármegyei lymbus, névváltoztatási engedélyek. 1867-1913. A hiányzó 1884, 1891. évi első és az 1883, 1891, 1893, 1894. évi második félévi kimutatást a Somogy Megyei Levéltárból kölcsönöztük, amelyért ezúton is köszönetet mondunk.