Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - MÁRFI ATTILA: A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez

tűvel írt számadásokat, jelentéseket lefordították magyar nyelvre.

11 Az így lefordított anyag maradt csak meg a cégnyilvántartásokban. A felterjesztésre nem kötelezett anyag a községi szövetkezeteknél maradt. Ezek valószínű sorsát már említettük. Elképzelhető, hogy ezek ismeretében árnyaltabb, tényszerűbb képet adhattunk volna a szövetkezetekről. A szerb szövetkezetek megalakulásának elfogadása és nyilvántartása, ellenőrzésének menete a következő volt. A megalakulást követően két tanú jelenlétében a szövetkezetet királyi közjegyző előtt hitelesítették.

12 Az alakulási jegyzőkönyvvel együtt ezt felterjesztették a Pécsi Királyi Törvényszéknek. Itt ideiglenesen bejegyezték a cégkönyvbe a szövetkezetet, s végleges engedélyezésre a m.kir.Kerkeskedelemügyi Minisztériumhoz terjesztették fel.

13 Az engedélyező leirat megérkezése után „véglegesítette" a cégbíróság az illető szervezetet. Ez a hivatali út természetesen hosszú ideig tartott. Ezen kívül részt vettek a folyamatban (főleg további információszerzés miatt) az igazgatási szervek, így a körjegyzőségek és a főszolgabírói hivatalok is. Az engedélyezések nem minden bonyodalom nélkül folytak le. A rendelkezésre álló források szerint három községnél támadtak bizonyos bonyodalmak, amit elsősorban a nemzetiségi egyletek megalakulása adminisztratív akadályozásának is felfoghatunk. A Pécsi Királyi Törvényszék minden előzetes indok nélkül bejegyezte és továbbította a szakminisztériumhoz az alapszabályokat. Villány, lllocska és Ráctöttös esetében (mindhárom szövetkezet 1907-ben alakult meg) a cégbejegyzésekre felügyelő miniszteri biztos kifogásolta, hogy az alapszabályok ós a kísérő iratok nem latin, hanem cirill betűvel íródtak. A hivatalos indoklás szerint: a magyar állam tekintélyét mélyen sértő eset állhatna be hogy amennyiben a czóg tulajdonos - jogával élve csak az idegen czég szövegét használná, annak nem csak megértésétől, hanem olvashatóságától is az államnak éppen azon polgárai, bíróságai, közhatóságai záratnának el, amelyek az államalkotó egyedüli törvényes politikai magyar nemzet nyelvét beszélik, de káros lenne ez a magán ós közhitel ellenőrző szempontjából is."

14 Az ezt követő huzavona csaknem egy évig tartott, mire a minisztérium elfogadta a latin betűvel írott alapszabályt és az elnevezést: „"Srpska Zern Ijoradnicka Radraga". Az eset után maga a Királyi Törvényszók ügyelt arra a legjobban, hogy minden cirill betűs szöveget (a kétnyelvű beadványok kivételével) lefordítsanak magyar nyelvre. Ráctöttös esetében más problémák is adódtak. A szövetkezet 1907. X.7-ón alakult meg a helyi görögkeleti iskolában.

15 A hitelesítést is elvégezték, de a Királyi Törvényszék elé került engedélyezési kérelmet visszautasították, mert a szövetkezet elöljárói Szerbtöttösnek tüntették fel a község nevét Rácztöttös helyett. A törvényszék az előbbi huzavonán okulva ezt a kórelmet fel 11 A 20. század elején a Pécsi Királyi Törvényszék Maximovics Sándor szerb-horvát tolmácsot alkalmazta a szövetkezetek iratainak lefordítására. 12 Beremend a siklósi, Rácztöttös a mohácsi, Villány és lllocska a dárdai Királyi Közjegyzőnél hitelesítette a szövetkezetet. 13 A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos döntött a szövetkezet engedélyezése felől. 14 BML RKir.Törvsz.ir. ct.335.Villány. 15 BML RKir.Törvsz.ir. ct.359. Rácztöttös.