Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - MÁRFI ATTILA: A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez

sem terjesztette, míg a helyi szerb lakosok ki nem javítják a falu elnevezését.

16 A Cégbíróság végzése alapján a falu képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést hivatott össze az épp hogy megalakult társulás számára. Ezen a szövetkezeti tagok „belátván hibájukat" kinyilvánították, hogy tévesen tüntették fel az okmányokon a „Szrp Titos" elnevezést. De az ügy annál nagyobb port vert fel, hogy ennyivel el lehetett volna simítani a „diszkriminációt". A helybelieknek a mohácsi kir.közjegyző előtt nyilatkozatot kellett tenniük arról, hogy tévesen tüntették fel a község nevét. így végre 1908 májusában a Kereskedelmi Minisztériumban volt a kérelem, de a helybeliek cirill betűkkel írták alá a nevüket. Természetesen a beadványt újból eltanácsolták, s őszre, a szövetkezet megalakulásának egy éves évfordulójára végre megvolt a hivatalos engedély. Ez az eset tulajdonképpen példaértékű, s ezért is foglalkozunk vele részletesebben. A baranyai Szerb Földművelők Szövetkezetei közül elsőkónt Baranyakisfaluban alakult meg ez a szervezet 1899-ben. Sajnos erről más adatunk nincs, s azt sem tudjuk, hány évig működött, s mikor szűnt meg. A szintén a Baranya-háromszöghöz tartozó „Albertfalui Szövetkezet"-ről pedig csak annyit tudunk, hogy létezett. De hogy pontosan mikor alakult meg és mikor oszlott fel, jelenleg semmi konkrét adatunk nincs.

17 A Szerb Szövetkezetek zöme, szám szerint kilenc, 1903 ós 1907 között jött létre. Az általánosan elfogadott üzleti nyelv a szerb volt cirill betűkkel. A már ismertetett célkitűzéseiken kívül az alábbi feladatokat határozták meg: „A szövetkezet feladata, kölcsönösség alapján saját hitelét s azoknak kereseti és gazdászati fejlődésót előmozdítani s így köztük becsületes és józan erényeit ápolni." Ennek megvalósítására olcsó kölcsönök megszerzését tervezték, mivel ez „a tagok közt a takarékossági erényt fejleszti". Tervezték, hogy saját hatáskörükben más gazdasági szövetkezetek alapítását támogatni fogják. Ehhez persze elsősorban „olcsó hitel" kellett, de a megyei és a közvetlen helyi pénzintézetek nem adtak megfelelő segítséget. így szükségszerűen fordultak a balkáni orientáció felé, ottani bankokhoz és szervezetekhez. De erről bővebbet majd a továbbiakban. Szervezeti felépítésüket tekintve a szövetkezetet az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság ós a Közgyűlés alkotta. Az Igazgatóság 3 főből állt, egy közülük az elnök, aki egyben a szövetkezet elnöke is. Az elnök intézte a szövetkezet ügyeit, ő hívta össze a közgyűlést. A társulás másik fontos tisztségviselője az üzletvezető, aki sem az Igazgatóság, sem a Felügyelő Bizottság tagja nem lehetett. Ó vezette a szövetkezet gazdasági ügyeit; a szövetkezeti könyvelésért és a gazdapénztárért felelt, ő volt az egyedüli tisztségviselő a szövetkezetben, aki fáradozásaiért jutalmat kaphatott az igazgatóság javaslatára. Az igazgatóságot s elnökét, valamint az üzletvezetőt az alakulási évben egy évre s azt követően 3 évre választotta a közgyűlés. A szövetkezet koordináló és ellenőrző testülete az öt tagú Felügyelő Bizottság volt. Tagságát minden évben újjá választották. Kötelezettségeik közé tartozott az igazgatás és ügyvezetés menetének felügyelete, az alapszabályszerű működés állandó ellenőrzése. Negyedévenként áttekintették a szövetkezet anyagi helyzetét, a könyvelést, a pénztárt és az összes idevonatkozó szerződóst. A személyi kérdésekben csak véleményezési joguk volt. A Felügyelő Bizottság külön tartotta meg üléseit ós vizsgálatait. Ezekről jegyző1 Az 1898. évi IV. törvény 1 .§-a szerint minden községnek csak egy neve van. A Bm. Rácztöttösnek fogadta el a község nevét, s nem Szerbtöttösnek. 17 BML RKir.Törvsz.ir. cg.384. Albertfalu.