Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - MÁRFI ATTILA: A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez

inek) iratait ki kellett szolgáltatni az utódállamoknak.

7 Erre végül is csak 1931ben került sor a Magyar Királyi Igazságügyminiszter rendelete alapján.

8 A cégbírósági iratok nagy valószínűséggel ekkor kerültek át a jugoszláv hatóságokhoz. Bizonyosat nem lehet erről tudni, mert bár szerepel a községek neve az átadandó szervek listáján, de az nem derül ki, hogy milyen iratokat adtak át a jugoszláv cégbíróságoknak. Egyes feltételezések szerint az 1918 novemberétől 1921 augusztusáig tartó szerb megszállás alatt keveredtek el az iratok. Tény az, hogy a kérdéses hét község szövetkezeti anyaga az 1941. évi délvidéki visszacsatolást követően sem került elő.

9 Összességében tehát 11 Szerb Földművelő Szövetkezetről van tudomásunk. Ebből is csak a fent említett négy község szervezeteiről vannak részletesebb adataink. Valószínűnek tartom, hogy az eszéki vagy a zágrábi levéltárban fellelhetők lennének egy alapos kutatás során nem csak a térség, de a monarchia egész területén megalakult szövetkezetek főbb adatai. Annál is inkább, mert a cégbíróságok ide vonatkozó iratai sem teljesek. Egyre több jel utal arra, hogy főleg a gazdasági tevékenységre vonatkozó írásos anyagok a helyi szövetkezeteknél maradtak. Ezek nagy részét viszont a szerb megszállást követően ós az optálások után a Baranyát elhagyó szerbek magukkal vitték. További sorsukról már nincs tudomásunk. Elképzelhető, hogy valamely intézmény irattárába kerültek, de valószínűbb, hogy végleg mégsem- misültek. így míg bizonyosat nem tudunk a további forrásokról, a Pécsi Királyi Törvényszék cégbíróságánál megmaradt iratok segítségével - ha vázlatosan is, de - adhatunk képet a baranyai szerbek legjelentősebb dualista kori mozgalmáról. Természetesen így is sok a megválaszolatlan kérdés. De más források hiánya miatt csak feltételezéseink lehetnek, illetve csak részfolyamatokat mutat- hatunk be. S most néhány szót a fennmaradt cégbírósági forrásokról. A már említett 1879. évi kereskedelmi törvény 180.§-a alapján a gazdasági ós a szövetkezeti jellegű társulásokat az illetékes terület törvényszékének kellett nyilvántartani és engedélyezni. A baranyai szerbek a Pécsi Királyi Törvényszéknél mint cégbíróságnál jegyeztették be a szövetkezetet. A cégbíróság legfontosabb nyilvántartása az ún. társas ós egyéni cégnyilvántartás volt. Ezen kívül minden egyes szövetkezet számára kötelezően előírt ós felterjesztett iratokat. így az alábbi iratok álltak rendelkezésre a kutatás során: 1. a szövetkezet alapszabálya; 2. a taglótszámot mutató negyedéves jelentések; 3. az évi rendes ós a rendkívüli közgyűlések jegyzőkönyvei; 4. az évi zárszámadások, mérlegkimutatások; 5. címpéldányok; 6. meghívók az egyesület különböző rendezvényeire; 7. a megszüntetésükkel kapcsolatos iratok.

10 A szövetkezetek előre nyomtatott iratai (meghívók, mórlegek, beszámolók) kétnyelvűek (magyar és szerb) voltak. A törvényszék számára beterjesztett cirill be7 BML Pécsi Királyi Törvényszék iratai (továbbiakban RKir.törvsz.ir.) Cg. 68/1948. 8 A M.Kir. Igazságügyminiszter 591/1931. I.M. Vll.sz.a. rendelete 9 Lásd 7.sz.jegyzetet. 10 BML RKir..törvsz.ir. ct. 335. Villány.