Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - MÁRFI ATTILA: A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez
vagy szabad érdekképviseletek, melyekben a kisgazda elem a meghatározó. Magyarországon először a Magyar Gazdaszövetség alakult meg, amelyek gazdaköreibe elsősorban a kisgazdák tömörültek. 3 Ekkor kezdődött a mezőgazdaságban a szövetkezeti rendszer kialakulása is. A szövetkezetek négy alaptípusát ismerjük a korszakból: fogyasztási-, termelő-, hitel- ós mezőgazdasági szövetkezetek. A dualizmus alatt az 1879. évi XXXV. tcben foglalt kereskedelmi törvény tartalmazott a szövetkezetekről fejezeteket. Ebben a szövetkezetek mint a kereskedelmi társaságok egyik típusa nyertek szabályozást. Az újabb törvényhozás ezeket a rendelkezéseket csak bizonyos típusú szövetkezetekre vonatkozólag módosította. Az 1898. évi XXIII. tc. a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről rendelkezett, s ez elsősorban a földmunkás szövetkezeteket érintette. 4 A szövetkezeti rendszer legjellemzőbb vonása Magyarországon az erős központosítás (ez a Szerb Földművelők szervezeti felépítésénél is megfigyelhető). Minden szövetkezeti típusnak megvolt a maga központja. Ezek (mint látni fogjuk) szervező, fenntartó, de ellenőrző teendőket is elláttak. A szövetkezeti típusok közül a legismertebbek a Hangya Fogyasztási Szövetkezetek, a Magyar Gazdaszövetség, Hitel- és Tejszövetkezetek voltak. A szerb Földművelők Szövetkezete mezőgazdasági szervezet volt, de ún. mezőgazdasági pénztárként is működött. így hitelszövetkezeti jelleggel is bírt. Sajátos jellege tulajdonképpen nem volt, s mind a három másik szövetkezeti típus sajátosságait felölelte. Célja a rábízott föld művelése és a gazdasági munkára vagy tenyésztésre rendelt állatok tartása. A legfőbb cél viszont a termelés költségeinek leszállítása volt. Mielőtt a baranyai Szerb Földművelők Szövetkezetének részletes ismertetését elkezdenénk fontos az alábbiakat leszögezni: bár az utóbbi évek egyesülettörténeti kutatásai során vált ismertté a mozgalom, működéséről az érintőleges sajtóforrásokon kívül vajmi keveset sikerült felderíteni. 5 Ismeretek szerint hat ilyen szövetkezetről volt tudomásunk. A vármegye igazgatási szerveinek (alispáni főispáni - főszolgabírói stb.) irataiban ui. csak ennyi szerb egyesületet rögzítettek folyamatosan, de az alapadatokon kívül más információt itt sem közöltek. 6 Egy célkutatás során derült ki, hogy a Pécsi Királyi Törvényszék (mint cégbíróság) nyilvántartásaiban részletesen is szerepel néhány baranyai községnek a szerb szövekezetek működésére vonatkozó anyaga. Ezek Beremend, lllocska, Villány és Ráctötös szerbek által is lakott települései. További hét településről pedig (Albertfalva, Baranyabán, Baranyakisfalu, Bolmány, Dárda, Kácsfalu, Pélmonostor) érintőleges adatokat sikerült feltárni. Ez utóbbi falvak szövetkezeteinek is minden bizonnyal gazdag iratanyaga volt. Azonban ezeket a községeket a Trianoni Békeszerződós értelmében (az ún. Baranya háromszöggel együtt) a Jugoszláv Királysághoz csatolták. A békeszerződós idevonatkozó szakaszai értelmében viszont az elcsatolt területek egyéni és társas cégeinek (szövetkezete3 Közgazdasági Enciklopédia. IV. köt. Athenaeum Nyomda, Budapest, 272-273.p. 4 Ua. 841. p. 5 Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914) Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. Szerk. : Szita László. Pécs, 1986. 197.p. Ezek az alábbi községekben alakultak meg: Baranyabán (Popovac), Baranyakisfalu, Bolmány (Bolman), lllocska, Kácsfalu (Jagodnak), Pélmonostor (Beli Manastir).