Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - MÁRFI ATTILA: A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez

A BARANYAI SZERBEK FÖLDMŰVELŐ SZÖVETKEZETEINEK TÖRTÉNETÉHEZ MÁRFI ATTILA Annak ellenére, hogy Baranyában a dualizmus idején nagy számban alakultak meg és működtek a legkülönbözőbb egyesületek, a nemzetiségi társulások aránya rendkívül alacsony.

1 A nemzetiségi egyesületek megalakulását nyíltan nem tiltotta a jogrendszer, de nem is támogatta. Ebben a viszonylag passzív hozzáállású társadalmi helyzetben próbálták megalakítani a baranyai nemzetiségek szervezeteiket. A vármegye többnemzetiségű lakossága a kezdetektől fogva támogatta az egyesületi mozgalmat, de az anyanyelvüket is felvállaló nemzetiségi szervezetek létrejötte elé sok akadály gördült. Mivel „hivatalos" támogatást nemigen élveztek, és a régi beidegződött görcsök nem engedték kibontakozni kezdeményezéseiket, tisztán nemzetiségi helyi csoportok nem is alakultak meg. Először közművelődési ős olvasóegyleteket alakítottak, de ezeket sem nagy számban.

2 A megye nemzetiségei az adott lehetőségek és keretek közt alakíthatták meg csoportjaikat. Ezek a szervezetek a már meglévő egyesülettípusok valamelyikét választva jöttek létre. Természetesen ez a választás nem volt esetleges. Lényeg az, hogy önálló, etnikai jellegű egyesületeket, melyben a nemzetiségi sajátosságaikat bátran vállalhatták volna, nem tud(hat)tak alakítani. De azért az az állítás sem igaz, hogy a nemzetiségi egyesületi mozgalom kényszerpályára került. A hazai nemzetiségi csoportok hangot adhattak (különösen a kiegyezés után) jogos követeléseiknek. Ugyanúgy részesei voltak a korszak minden fontos társadalmi eseményének, mint a monarchia bármely más polgára. Csak az a kérdés, hogy nemzetiségi-kisebbségi helyzetüket felvállalva és hangoztatva mennyire lett volna életképes bármilyen mozgalmuk is. A kórdóst nehéz megválaszolni, mert a korszak pezsgő egyleti mozgalmát csak kis mórtékben színesítették a Baranyában élő etnikai csoportok. Talán nem éltek az adott lehetőséggel, talán túl passzívak vagy érzékenyek voltak a monarchia ellentmondásos fejlődésében. Jelen írásban a baranyai szerbek egyesületi mozgalmáról kísértünk meg (vázlatos) képet adni. Az itt élő szerbek egyetlen egyesületi formációba tömörülve, a Szerb Földművelő Szövetkezetet létrehozva, alkottak szervezett egységet. Ez a csoportosulás gazdasági jellegű volt. így egyszerre próbált a mindennapi élet nehézségeinek eleget tenni és a nemzetiségi egységet is ébren tartani. A kiegyezést követően az agrárszervezetek szerepe országszerte megnőtt, így Baranyában is. Ezek a parasztszervezetek gazdatársadalmi szervezetek 1 A több mint 600 egyesületből csak alig 20 mondható nemzetiséginek. 2 Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig. Baranyai Helytörténetírás. 1977. Szerk.: Szita László. Pécs, 1979. 178.p.