Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SAROSÁCZ GYÖRGY: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok(horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról
18 krajcárt három hónapban jelölte meg: november, január, március. 61 1865-ben a szőlőterületük kevesebb lett: 308 3/8 kapás. A vokányi hegyen ebben az időben 5 kh 309 öl szőlőjük volt. 62 A csökkenésről nem tudni, hogy használói önként mondtak le, vagy pedig időközben nem váltották meg az uradalomtól. A megváltás összegéről 1865-ben az elöljáróság 45, 1866-ban 40 krajcárban egyezett ki. 63 A szőlőterület pontos megállapítását az nehezíti, hogy a szőlők nem a saját falujuk határában voltak: 1883-ban 10 kh 665 ölet tartanak nyilván. Ez a nagyarányú csökkenés abból adódhatott, hogy a gazdák a szőlőt az uradalomtól nem váltották, hanem önként otthagyták. 1938-ban a falu határában egy hold szőlőt tartanak nyilván. A legtöbb és a legjobb minőségű bort e községek közül Kökényben termelték. Szőlőföldjeikről a 18. században keveset tudunk: 1733-ban az írják, hogy „mind régi szőlő s ezekben vörös bor terem. További szőlőtelepítésre nincs hely, legfeljebb, ha a szántók egy részét használják fel szőlőnek. Idegennek is van itt szőlője, és pedig pécsieknek, pogányiaknak, udvardiaknak, szalántaiaknak és németieknek. Egy kapás után átlag 4-5 urna bor terem, amit 1 ft-ért tudnak eladni." 64 A fentiek szerint a szőlőhegy nagyobb lehetett, mint amit a helyi jobbágyok meg tudtak művelni. 1728-ban 23 jobbágy közül csak kettőnek nem volt szőlője. A bejelentés szerint 159 urna bor termett: a legkevesebb 2, a legtöbb 14 urna bor lett. 65 Ha a fenti adatok termésátlagai megfelelnek a valóságnak, abban az esetben 32 vagy 40 kapás szőlőt műveltek. A termésátlagok azonban ennél nagyobbak lehettek, mert nagyméretű kádakra ilyen mennyiségű szőlőhöz nem lett volna szükség. Ezt követő két évben az össztermés csak 10 urnával lett több, majd 1734-től a szőlősgazdák számának növekedése ellenére a termésátlag igen vegyes képet mutat: 1734-ben 111 urna, 1752-ben 20 urna. Az utóbbi adatok szerint 30 telkesjobbágy közül 12-en művelnek szőlőt igen alacsony termésátlaggal (1-2 urna). 66 A 19. században a szőlőföldek területe a növekedés ellenére állandóan ingadozik: 1828-ban 153 2/8, 1852-ben 322 2/8 II. osztályú kapás szőlőt tartanak nyilván. 67 1873-as felmérés szerint a község 88 kh szőlőterületén 12 óv alatt 20580 akó, egy év alatt 1715 akó bor termett. Az egy holdra eső átlag 19 akó és 29 icce. 68 1875-ben ausztriai akóban (80 icce = 47,83 I.) számítva termett: 4400 akó must, ebből készült 1840 akó fehér, 800 akó vörös és 1760 akó siller bor. Ezen kívül eladtak 45 bécsi mázsa (1 mázsa = 56 kg.) szőlőt. 69 Az egy holdra eső termésátlag a hagyományos művelés mellett a legjobb esztendőben sem mondható jónak, vagyis adózás miatt nem jelentették be a tényleges mennyiséget. 1833-ban a szőlőterületük 114 kh és 1526 öl, ebből 10 kh 1078 öl a pécsi káp61 BML B-M. i. 228.cs. 1857.sz. 62 BML B-M. i. 180.cs. 3670.SZ. 63 BML B-M. i. 228.cs. 1865, 1866.SZ. 64 Fricsy Á.: im. 162.p. 65 BML Fö. 1728. 66 BML Fö 1734-1752. 67 BML Alisp. ált. i. 84/1852. 68 BML Alisp. ált. i. 1012/1873. 69 BML Alisp. ált. i. 3226/1876.